Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. május 12-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5813

[…] felmentést köteles megindokolni, és az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kjt. 30. § (2) bek.].Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazott állapota utóbb kedvezőtlenül változik, nem kizárt, hogy a munkáltató alkalmatlanság miatt szüntesse meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt. Ha ugyanis a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, a munkáltató ugyancsak felmentheti [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]. A munkáltató vezetője a 33/1998. NM rendelet 7. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet többek között akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. a) pont].A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel is megszüntetheti, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkatársakkal való nem megfelelő hangnem, a kollégák becsmérlése, a dühroham és a „csapkodás” a munkahelyen elviekben lehet olyan magatartás, amely a jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben megszegésére utal. A rendkívüli felmentés jogát azonban az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított […]