Felmentési idő számítása a köznevelésben
Kérdés
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5724
[…] előtt” törvényi fordulat alapján a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött idő szempontjából értelemszerűen nem az életpálya során ilyen jogviszonyban ledolgozott valamennyi idő számít. Csak azok, melyeket az átalakulás érinthetett, vagyis a köznevelés rendszerében munkában töltött idők, hiszen csak ezek azok, amelyek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a végzett tevékenységre tekintettel egy tekintet alá eshetnek. A Púétv. 3. §-ának 17. pontja azt mondja ki, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló: a pedagógus-munkakörben és a nevelést és oktatást, óvodában a nevelést közvetlenül segítő (NOKS) munkakört betöltő személy. Ez alapján a felmentési időbe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő, 2024. január 1-je előtt pedig a pedagógus-munkakörben és a NOKS-munkakörben eltöltött idők vehetők figyelembe, akár közalkalmazotti jogviszonyban, akár munkaviszonyban.Második kérdésére a válaszunk: a Púétv. nem tesz különbséget a felmentési idő szempontjából a foglalkoztatottak között aszerint, hogy dolgoztak-e már korábban […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5724
[…] előtt” törvényi fordulat alapján a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött idő szempontjából értelemszerűen nem az életpálya során ilyen jogviszonyban ledolgozott valamennyi idő számít. Csak azok, melyeket az átalakulás érinthetett, vagyis a köznevelés rendszerében munkában töltött idők, hiszen csak ezek azok, amelyek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a végzett tevékenységre tekintettel egy tekintet alá eshetnek. A Púétv. 3. §-ának 17. pontja azt mondja ki, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló: a pedagógus-munkakörben és a nevelést és oktatást, óvodában a nevelést közvetlenül segítő (NOKS) munkakört betöltő személy. Ez alapján a felmentési időbe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő, 2024. január 1-je előtt pedig a pedagógus-munkakörben és a NOKS-munkakörben eltöltött idők vehetők figyelembe, akár közalkalmazotti jogviszonyban, akár munkaviszonyban.Második kérdésére a válaszunk: a Púétv. nem tesz különbséget a felmentési idő szempontjából a foglalkoztatottak között aszerint, hogy dolgoztak-e már korábban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
