Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés
A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. december 16-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5582
[…] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
