Munkaviszony-megszűnéshez kapcsolódó igazolások – a kiadás módja
Kérdés
Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében: „A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” A munkáltató a fenti szakasz utolsó fordulata szerinti, „egyéb jogszabályokban előírt igazolások” kiadására vonatkozó kötelezettségét jogszerűen teljesíti-e, amennyiben ezeket a dokumentumokat a munkáltató képviseletében eljáró személy fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, majd az így keletkezett, pdf-formátumú dokumentumokat kizárólag a távozó munkavállaló számára hozzáférhető, biztonságos elektronikus felületen a munkavállaló számára elérhetővé (letölthetővé) teszi legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanaptól kezdve három hónapon keresztül? További kérdés, hogy a fent hivatkozott igazolások mindegyike kiadható-e elektronikus úton, vagy van olyan közöttük, amelyik bármely oknál fogva továbbra is papíralapon adandó át a munkavállalónak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. október 14-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5500
[…] biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány, azaz a tb-kiskönyv jelenleg csak papíralapon létező nyomtatvány, ennek visszaadása [217/1997. Korm. rendelet 37. § (1) bek.] sem történhet elektronikusan. A járulékalapról szóló igazolás [Tbj-tv. 75. § (2) bek.] kiadása körében sem írja elő a törvény az írásbeliséget – szemben például a tárgyhavi levont járulékokról szóló tájékoztatással, amelynél kötelező az írásbeliség [Tbj-tv. 77. § (5) bek.] –, így az is bármilyen formában kiadható.A tb-kiskönyvet leszámítva egyébként a foglalkoztatási igazolás lépett általában a munkaviszony megszűnésekor kiadandó „munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt” igazolások helyébe, annak kiadásával tartalmilag a külön jogszabályokban előírt igazolások is kiadásra kerülnek. A jogszabályok ugyanakkor jellemzően nem határozzák meg, hogy az igazolásokat milyen formában (alakban) kell kiadni, különösen, hogy mit fogadnak el írásbeli alakként. A korábbi két típuson kívül jellemzően nem kötelező sem a papíralapú forma, sem az írásbeliség, így azokat elektronikusan, formakényszer nélkül is ki lehet adni.Az írásbeliség előírásakor fontos, hogy egyedül a minősített elektronikus aláírás azonos joghatású a saját kezű aláírással [910/2014/EU rendelet 25. cikk (2) bek.] – egyébként a többi aláírástípus esetében a tagállami jog dönti el, hogy milyen joghatást fűz hozzá. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással létrehozott okirat ugyan nagy valószínűséggel megfelel a magánjogi írásbeliség követelményének [Ptk. 6:7. § (3) bek.], ha azt a jogszabályban meghatározott módon közlik – ez utóbbinak viszont a tárhelyre való feltöltés valószínűleg önmagában nem fog megfelelni. Szintén fontos, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. október 14-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5500
[…] biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány, azaz a tb-kiskönyv jelenleg csak papíralapon létező nyomtatvány, ennek visszaadása [217/1997. Korm. rendelet 37. § (1) bek.] sem történhet elektronikusan. A járulékalapról szóló igazolás [Tbj-tv. 75. § (2) bek.] kiadása körében sem írja elő a törvény az írásbeliséget – szemben például a tárgyhavi levont járulékokról szóló tájékoztatással, amelynél kötelező az írásbeliség [Tbj-tv. 77. § (5) bek.] –, így az is bármilyen formában kiadható.A tb-kiskönyvet leszámítva egyébként a foglalkoztatási igazolás lépett általában a munkaviszony megszűnésekor kiadandó „munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt” igazolások helyébe, annak kiadásával tartalmilag a külön jogszabályokban előírt igazolások is kiadásra kerülnek. A jogszabályok ugyanakkor jellemzően nem határozzák meg, hogy az igazolásokat milyen formában (alakban) kell kiadni, különösen, hogy mit fogadnak el írásbeli alakként. A korábbi két típuson kívül jellemzően nem kötelező sem a papíralapú forma, sem az írásbeliség, így azokat elektronikusan, formakényszer nélkül is ki lehet adni.Az írásbeliség előírásakor fontos, hogy egyedül a minősített elektronikus aláírás azonos joghatású a saját kezű aláírással [910/2014/EU rendelet 25. cikk (2) bek.] – egyébként a többi aláírástípus esetében a tagállami jog dönti el, hogy milyen joghatást fűz hozzá. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással létrehozott okirat ugyan nagy valószínűséggel megfelel a magánjogi írásbeliség követelményének [Ptk. 6:7. § (3) bek.], ha azt a jogszabályban meghatározott módon közlik – ez utóbbinak viszont a tárhelyre való feltöltés valószínűleg önmagában nem fog megfelelni. Szintén fontos, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
