Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés
Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. október 14-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5478
[…] a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A kérdésben jelzett jogszabályhelyeken túl ez levezethető abból a szabályból is, miszerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Azaz, a felek megállapodásán alapuló távollét lehet fizetés nélküli, vagy valamilyen díjazással járó is (pl. az alapbér 20%-a). A felek a távollét időtartamát szabadon állapíthatják meg, ami tehát lehet huzamosabb, egy-egy napos, de akár a napi munkaidő egy bizonyos részét érintő is. Ahogy a kérdés is utal rá, érdemes figyelembe venni, hogy a fizetés nélküli távollét alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel [Tbj-tv. 16. § a) pont], emellett nem jogszerző idő a fizetett szabadság […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. október 14-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5478
[…] a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A kérdésben jelzett jogszabályhelyeken túl ez levezethető abból a szabályból is, miszerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Azaz, a felek megállapodásán alapuló távollét lehet fizetés nélküli, vagy valamilyen díjazással járó is (pl. az alapbér 20%-a). A felek a távollét időtartamát szabadon állapíthatják meg, ami tehát lehet huzamosabb, egy-egy napos, de akár a napi munkaidő egy bizonyos részét érintő is. Ahogy a kérdés is utal rá, érdemes figyelembe venni, hogy a fizetés nélküli távollét alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel [Tbj-tv. 16. § a) pont], emellett nem jogszerző idő a fizetett szabadság […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
