Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. szeptember 23-án (282. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5447

[…] – így a kérdésben vázolt helyzetben is – kezdeményezheti a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont]. Az erre irányuló ajánlatot a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, hiszen ehhez a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataira van szükség. A közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés kezdeményezésének jogosultsága a munkáltatót is megilleti, természetesen ekkor is szükség van a másik fél beleegyezésére. A közös megegyezésnél nem lehetséges a végkielégítés fizetése a munkáltató részéről [Kttv. 69. §]. Nem alkalmazandóak a felmentési időre, valamint a munkavégzés alóli mentesítésre irányadó szabályok sem. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját a felek határozzák meg a megállapodásukban. Erre figyelemmel közös megegyezéssel akár azonnali hatállyal is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, de a megszűnés időpontja akár lehet egy, a megállapodás napját követő bármely – például napokkal, hetekkel vagy hónapokkal – későbbi időpont is.Noha közös megegyezésnél – amint azt fentebb írtuk – nincs sem „felmentési idő”, sem munkavégzés alóli kötelező mentesítés, a munkáltató engedélye alapján [Kttv. 79. § l) pont] a köztisztviselő ekkor is mentesülhet – akár részben, akár egészében – a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ha a megállapodás megkötése és a jogviszony megszűnésének időpontja között bizonyos idő telik el. A közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés álláspontunk szerint nem okoz hátrányt a köztisztviselőnek a nyugdíjának igénylése során. Azt, hogy felmentéssel vagy közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre a közszolgálati jogviszony, a köztisztviselőnek (illetve a feleknek) a fentiek mérlegelése alapján kell eldönteni.Ezen túlmenően a jogviszony-megszüntetéssel kapcsolatosan a lemondás is szóba jöhetne, ugyanis a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat két hónap lemondási idő letöltése mellett, de a felek ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon [Kttv. 60. § (2) bek. c) pont, 61. §]. A lemondásnál nincs szó „megszüntető kérelemről”, ugyanis az a köztisztviselő egyoldalú címzett jognyilatkozata, amely a munkáltató beleegyezése nélkül szünteti meg a közszolgálati jogviszonyt a lemondási idő elteltével.Megjegyzendő, a nyugdíj igénylésének, megállapításának nem előfeltétele a jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban áll [Tny. 83/C. § (1) bek.]. Ilyenkor az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését [Tny. 83/C. § (4) bek.].A teljesség kedvéért felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a köztisztviselő akkor is nyugdíjasnak minősül, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Akkor részesül ilyen ellátásban, ha azt véglegesen megállapították részére [Kttv. 7. § (2) bek.]. Ekként előfordulhat, hogy ha például a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját megállapították, de az szünetel, és a köztisztviselő emellett munkát végez, a munkáltató őt egyoldalúan (kifejezett kérése hiányában is) felmentheti a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján, mivel ilyenkor a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül [Kttv. 7. § (4) bek.]. A munkáltató ekkor, […]