Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven
Kérdés
Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5276
[…] lehetővé teszi, hogy akár fizetés nélküli távollétben is megállapodjanak, amennyiben az nem a fentiek szerinti, bérfizetési kötelezettség elkerülése okán történik.A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (1) és (4) bek.]. A munkáltató – egyebek mellett – nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is, de a nyilvántartás vezethető az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (1)–(3) bek.]. A munkavállalónak tehát van egy munkaidő-beosztása, amely alapján – rendes munkaidőben – egy adott időszakban dolgoznia kellene. Ha valójában nem dolgozik, a jelenléti íven ezt kell feltüntetni; praktikus okokból pedig érdemes rögtön megjelölni a távollét megfelelő jogcímét is, bár ez nem kötelező. Ha ugyanis a jelenléti ív azt tartalmazza, hogy a munkavállaló a rendes munkaidőt teljesítette, annak alapján kellene neki díjazást […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5276
[…] lehetővé teszi, hogy akár fizetés nélküli távollétben is megállapodjanak, amennyiben az nem a fentiek szerinti, bérfizetési kötelezettség elkerülése okán történik.A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (1) és (4) bek.]. A munkáltató – egyebek mellett – nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is, de a nyilvántartás vezethető az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (1)–(3) bek.]. A munkavállalónak tehát van egy munkaidő-beosztása, amely alapján – rendes munkaidőben – egy adott időszakban dolgoznia kellene. Ha valójában nem dolgozik, a jelenléti íven ezt kell feltüntetni; praktikus okokból pedig érdemes rögtön megjelölni a távollét megfelelő jogcímét is, bár ez nem kötelező. Ha ugyanis a jelenléti ív azt tartalmazza, hogy a munkavállaló a rendes munkaidőt teljesítette, annak alapján kellene neki díjazást […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
