Gyermekgondozási szabadság – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás visszatérés után
Kérdés
A gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismamának a munkáltató nem kívánja visszaadni a pozícióját, mert azt más tölti be. Ehelyett a munkáltató élni kíván azon jogával, miszerint évi 44 munkanapra jogosult a munkavállalót másik munkakörben alkalmazni. Gyanítjuk, hogy ezzel akarja a visszatérő anyukát felmondásra kényszeríteni, vagy valamilyen indokkal azonnali hatállyal elküldeni, hiszen arról nem tud vagy nem akar nyilatkozni, hogy a 44 munkanap letelte után biztosítja-e a munkaszerződésben szereplő pozíciót az anyukának. A másik munkakör nem igényel felsőfokú végzettséget, míg az eredeti igen. Ilyenkor a méltányos mérlegelés elvére hivatkozva ezt az édesanya megtagadhatja? Követ-e el a munkáltató ilyen esetben joggal való visszaélést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5266
[…] munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni – általános teljes munkaidő esetén – egy évben legfeljebb 44 munkanap (352 munkaóra) mértékben [Mt. 53. § (1)–(3) bek.]. Az átirányítás eltelte után azonban az eredeti munkakörben való foglalkoztatási kötelezettség lesz irányadó.Önmagában az a körülmény, hogy azon munkakör, amelyikben a munkáltató átirányítja a munkavállalót, nem igényel felsőfokú végzettséget, nem alap az utasítás megtagadására – a méltányos mérlegelés elve [Mt. 6. § (3) bek.] csak emiatt nem sérül. A munkavállaló ilyenkor az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.].A munkaviszonyban is tilos a joggal való visszaélés. Ennek minősül különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet [Mt. 7. § (1) bek.]. Önmagában az, hogy a visszatérő munkavállalót a munkáltató nem tudja azonnal a szerződés szerinti munkakörében foglalkoztatni, és emiatt átirányítja, szintén nem rendeltetésellenes joggyakorlás – ahhoz mindenképpen szükséges […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5266
[…] munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni – általános teljes munkaidő esetén – egy évben legfeljebb 44 munkanap (352 munkaóra) mértékben [Mt. 53. § (1)–(3) bek.]. Az átirányítás eltelte után azonban az eredeti munkakörben való foglalkoztatási kötelezettség lesz irányadó.Önmagában az a körülmény, hogy azon munkakör, amelyikben a munkáltató átirányítja a munkavállalót, nem igényel felsőfokú végzettséget, nem alap az utasítás megtagadására – a méltányos mérlegelés elve [Mt. 6. § (3) bek.] csak emiatt nem sérül. A munkavállaló ilyenkor az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.].A munkaviszonyban is tilos a joggal való visszaélés. Ennek minősül különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet [Mt. 7. § (1) bek.]. Önmagában az, hogy a visszatérő munkavállalót a munkáltató nem tudja azonnal a szerződés szerinti munkakörében foglalkoztatni, és emiatt átirányítja, szintén nem rendeltetésellenes joggyakorlás – ahhoz mindenképpen szükséges […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
