Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján
Kérdés
Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. január 14-én (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5191
[…] az ágazati foglalkoztatási törvények (mint az Mt.) jellemzően nem tartalmaznak konkrét munkavédelmi előírásokat, azokat épp az Mvt. végrehajtási rendeletei határozták és határozzák meg ma is.Ezeket a végrehajtási rendeleteket a jogalkotó még nem módosította, így – az Mt. és az Mvt. módosításától függetlenül – szeptember 1-jén pontosan ugyanazok a szabályaik voltak alkalmazandóak, mint augusztus 31-én, továbbá mint lapzártánkkor is. Az előzetes (és az időszakos, valamint soron kívüli) munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait a 33/1998. NM rendelet határozza meg. Hatálya e tekintetben kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat; ez alól külön kivételeket csak maga a rendelet határoz meg [lásd 33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot pedig továbbra is kötelező elvégeztetni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, illetőleg egyes további esetekben [33/1998. NM rendelet 4. § (1)–(2) bek.].A rendelet szerint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységnek minősül [33/1998. NM rendelet 5. számú melléklet 6. pont]. A képernyős munkahely, illetve a képernyő előtti munkavégzés ehhez képest speciális előírásait tartalmazza az 50/1999. EüM rendelet. Ennek hatálya – egyes kivételekkel – nem minden képernyő előtti munkavégzést teljesítő, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra terjed ki, hanem csak azokra, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, illetve az őket foglalkoztató munkáltatóra [50/1999. EüM rendelet 1. §]. A két, hivatkozott rendelet módosítása tehát egyelőre nem történt meg, így azok előírásai jelenleg is kötelezőek – így nincs változás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése körében a munkavállalók tekintetében sem. Mind az előzetes, mind az időszakos, illetve soron kívüli vizsgálatokat a 33/1998. NM rendelet alapján kell (kötelezően) elvégeztetni.Az Mvt.-nek még a 2024. január 1-jei módosítása adott felhatalmazást a feladatkörében érintett miniszternek, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza mega) azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,b) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni [Mvt. 88. § (3) bek. d)–e) pont].A hatályba […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. január 14-én (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5191
[…] az ágazati foglalkoztatási törvények (mint az Mt.) jellemzően nem tartalmaznak konkrét munkavédelmi előírásokat, azokat épp az Mvt. végrehajtási rendeletei határozták és határozzák meg ma is.Ezeket a végrehajtási rendeleteket a jogalkotó még nem módosította, így – az Mt. és az Mvt. módosításától függetlenül – szeptember 1-jén pontosan ugyanazok a szabályaik voltak alkalmazandóak, mint augusztus 31-én, továbbá mint lapzártánkkor is. Az előzetes (és az időszakos, valamint soron kívüli) munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait a 33/1998. NM rendelet határozza meg. Hatálya e tekintetben kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat; ez alól külön kivételeket csak maga a rendelet határoz meg [lásd 33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot pedig továbbra is kötelező elvégeztetni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, illetőleg egyes további esetekben [33/1998. NM rendelet 4. § (1)–(2) bek.].A rendelet szerint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységnek minősül [33/1998. NM rendelet 5. számú melléklet 6. pont]. A képernyős munkahely, illetve a képernyő előtti munkavégzés ehhez képest speciális előírásait tartalmazza az 50/1999. EüM rendelet. Ennek hatálya – egyes kivételekkel – nem minden képernyő előtti munkavégzést teljesítő, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra terjed ki, hanem csak azokra, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, illetve az őket foglalkoztató munkáltatóra [50/1999. EüM rendelet 1. §]. A két, hivatkozott rendelet módosítása tehát egyelőre nem történt meg, így azok előírásai jelenleg is kötelezőek – így nincs változás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése körében a munkavállalók tekintetében sem. Mind az előzetes, mind az időszakos, illetve soron kívüli vizsgálatokat a 33/1998. NM rendelet alapján kell (kötelezően) elvégeztetni.Az Mvt.-nek még a 2024. január 1-jei módosítása adott felhatalmazást a feladatkörében érintett miniszternek, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza mega) azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,b) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni [Mvt. 88. § (3) bek. d)–e) pont].A hatályba […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
