Igazolatlan keresőképtelenség minősítése


Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5066

[…] rendjét, az igazolás kiállítására jogosultakat a 102/1995. Korm. rendelet szabályozza. A keresőképtelen állapot önmagában nem minősül igazolt távollétnek, csak akkor, ha erről szabályosan kiállított igazolást mutat be a munkavállaló. Ennek hiányában távolléte igazolatlannak minősül, amely időszak alatt a munkavállaló fizetett szabadságra nem szerez jogot [Mt. 115. § (2) bek.]. Mivel a kérdés szerint az igazolatlan távollét hosszabb ideig […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.