Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége
Kérdés
Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. május 14-én (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4983
[…] anyagi-tárgyi feltételeit a választási eljárás lefolytatásának. Ebből a szempontból lényegesen különbözik a munkavédelmi képviselő megválasztásának szabályaitól [Mvt. 70/A. § (1) bek.]. Ha tehát nem alakul meg a választási bizottság, akkor a munkáltatónak nem kell a választást "erőltetnie".Azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek az üzemi tanács felé teljesítendők (pl. a csoportos létszámcsökkentést megelőző konzultáció [Mt. 72. § (1) bek.]), értelemszerűen nem kell teljesíteni akkor, ha nem működik üzemi tanács (megbízott) a munkáltatónál, ez nem jelent jogszabálysértést. Gazdasági társaságok esetében kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről [Ptk. 3:119. §]. Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*