Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés
Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. január 16-án (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4888
[…] tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, csupán arra utalunk, hogy ezeket a szabályokat az Mt. 72–75. §-a tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy az Mt. 73 §-ának (1) bekezdése értelmében a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését, értelemszerűen a döntést ezekre a körülményekre is tekintettel kell meghozni. Amint a kérdésben is szerepel, a munkáltatónak arra is figyelemmel kell lennie, hogy kik azok a munkavállalók, akik adott esetben felmondási tilalom, illetve felmondási korlátozás hatálya alatt állnak [Mt. 65. § (3)–(4) bek., 66. § (4)–(7) bek., 68. § (2)–(3) bek., 260. § (3)–(5) bek., 273. §], valamint a csoportos létszámcsökkentés során is ügyelni kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartására [Mt. 12. §], illetve arra, hogy annak során ne következzék be olyan helyzet, ami felvetné, hogy a munkáltatói munkaviszony-megszüntetés a joggal való visszaélés szabályaiba [Mt. 7. §] ütközik. Ha a munkáltató és az üzemi tanács a fentiekben említett tárgyalás során megállapodást köt, e megállapodás megállapíthatja azokat a szempontokat, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza [Mt. 76. § (1) bek.]. Értelemszerűen a megállapodás során a felek szabadon állapíthatnak meg ilyen szempontokat. Ha nincs ilyen tárgyalás, illetve van ugyan tárgyalás, de nem születik megállapodás, a munkáltató akkor is megállapíthat belátása szerint ilyen szempontokat. E szempontok meghatározása során szintén figyelemmel kell lenni a fentiekben írott általános követelményekre. Ezen túlmenően nincs olyan általános érvényű norma, amely a munkáltató számára előírná a kiválasztás szempontjait. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e kidolgozni a csoportos létszámcsökkentés során egyéb szempontrendszert, amely a munkavállalók kiválasztását segíti, egyértelműen igenlő a válasz, ám erre univerzális válasz (vagy általános logika) nem adható. A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy miképpen tartható fenn a csökkentett létszámmal a működése, így az egyes szektorokból ennek a szem előtt tartásával indokolt "elbocsátani" a munkavállalókat. Azt, hogy milyen létszám mellett lehet a munkáltató hatékony működését fenntartani és a működőképességet biztosítani, értelemszerűen a munkáltatónak szükséges felmérnie. Ezen túlmenően a munkáltató figyelemmel lehet arra is, hogy jól körülhatárolható elvek mentén egyes munkavállalói csoportokat előnyben részesítsen a döntése meghozatala során. Ekként nem tartjuk kizártnak, hogy a kiválasztás során bizonyos szociális szempontokat érvényesítsen, és – az egyéni szempontok mérlegelése mellett – figyelembe vegye például azt, hogy mely munkavállaló neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit, esetleg ki az a munkavállaló, aki több pl. két, három vagy ennél több kiskorú gyermeket nevel. Mivel alapvetően a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. január 16-án (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4888
[…] tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, csupán arra utalunk, hogy ezeket a szabályokat az Mt. 72–75. §-a tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy az Mt. 73 §-ának (1) bekezdése értelmében a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését, értelemszerűen a döntést ezekre a körülményekre is tekintettel kell meghozni. Amint a kérdésben is szerepel, a munkáltatónak arra is figyelemmel kell lennie, hogy kik azok a munkavállalók, akik adott esetben felmondási tilalom, illetve felmondási korlátozás hatálya alatt állnak [Mt. 65. § (3)–(4) bek., 66. § (4)–(7) bek., 68. § (2)–(3) bek., 260. § (3)–(5) bek., 273. §], valamint a csoportos létszámcsökkentés során is ügyelni kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartására [Mt. 12. §], illetve arra, hogy annak során ne következzék be olyan helyzet, ami felvetné, hogy a munkáltatói munkaviszony-megszüntetés a joggal való visszaélés szabályaiba [Mt. 7. §] ütközik. Ha a munkáltató és az üzemi tanács a fentiekben említett tárgyalás során megállapodást köt, e megállapodás megállapíthatja azokat a szempontokat, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza [Mt. 76. § (1) bek.]. Értelemszerűen a megállapodás során a felek szabadon állapíthatnak meg ilyen szempontokat. Ha nincs ilyen tárgyalás, illetve van ugyan tárgyalás, de nem születik megállapodás, a munkáltató akkor is megállapíthat belátása szerint ilyen szempontokat. E szempontok meghatározása során szintén figyelemmel kell lenni a fentiekben írott általános követelményekre. Ezen túlmenően nincs olyan általános érvényű norma, amely a munkáltató számára előírná a kiválasztás szempontjait. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e kidolgozni a csoportos létszámcsökkentés során egyéb szempontrendszert, amely a munkavállalók kiválasztását segíti, egyértelműen igenlő a válasz, ám erre univerzális válasz (vagy általános logika) nem adható. A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy miképpen tartható fenn a csökkentett létszámmal a működése, így az egyes szektorokból ennek a szem előtt tartásával indokolt "elbocsátani" a munkavállalókat. Azt, hogy milyen létszám mellett lehet a munkáltató hatékony működését fenntartani és a működőképességet biztosítani, értelemszerűen a munkáltatónak szükséges felmérnie. Ezen túlmenően a munkáltató figyelemmel lehet arra is, hogy jól körülhatárolható elvek mentén egyes munkavállalói csoportokat előnyben részesítsen a döntése meghozatala során. Ekként nem tartjuk kizártnak, hogy a kiválasztás során bizonyos szociális szempontokat érvényesítsen, és – az egyéni szempontok mérlegelése mellett – figyelembe vegye például azt, hogy mely munkavállaló neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit, esetleg ki az a munkavállaló, aki több pl. két, három vagy ennél több kiskorú gyermeket nevel. Mivel alapvetően a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
