Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés
Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. december 14-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4310
[…] tevékenységre is a munkaviszony ismérvei lennének megállapíthatók. Ez esetben azt a felek egyező akarata sem vonhatná ki a munkajogi szabályozás hatálya alól. Aszerződés típusát ugyanis annak elnevezésétől függetlenül, a jogviszony valódi tartalma alapján kell meghatározni.Megjegyzendő, hogy a jogviszonyok elhatárolása tekintetében érdemes tanulmányozni a már hatályban nem lévő, de a munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásához mind a mai napig jól használható, a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet, ami kitűnően összefoglalja az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatot.Mindazonáltal a jogviszony minősítését az eset összes körülményének mérlegelésével kell elvégezni, így ha valóban eseti jelleggel kerülne sor a szólóénekesi tevékenységre, és a jogviszony valóban nem minősülne munkaviszonynak, összességében nem kizárt a munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási jogviszony) létesítése. Ebben az esetben értelemszerűen külön polgári jogi szerződés kötésére lenne szükség, nem lenne elegendő az intézményvezető erre irányuló egyoldalú kötelezése, illetve utasítása. Ha az ellátandó feladat jellege eltér a munkaviszonyban ellátott munkakörbe eső feladatoktól, elviekben nincs akadálya megbízási szerződés megkötésének, feltéve, hogy az valóban nem minősülne színleltnek, ezáltal leplezett munkaszerződésnek. Ez ugyanakkor a kórustag esetében, akinek a munkaviszonya teljesítése során is az éneklés a fő tevékenysége, nehezebben képzelhető el.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szólóéneklésre a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között is kötelezhetné a munkavállalót [Mt. 53. § (1) bek.]. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként nem haladhatja meg összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. Ezt a mértéket arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ebben az esetben a munkavállaló az erre irányuló feladatokra (tulajdonképpen munkakörre) előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. december 14-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4310
[…] tevékenységre is a munkaviszony ismérvei lennének megállapíthatók. Ez esetben azt a felek egyező akarata sem vonhatná ki a munkajogi szabályozás hatálya alól. Aszerződés típusát ugyanis annak elnevezésétől függetlenül, a jogviszony valódi tartalma alapján kell meghatározni.Megjegyzendő, hogy a jogviszonyok elhatárolása tekintetében érdemes tanulmányozni a már hatályban nem lévő, de a munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásához mind a mai napig jól használható, a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet, ami kitűnően összefoglalja az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatot.Mindazonáltal a jogviszony minősítését az eset összes körülményének mérlegelésével kell elvégezni, így ha valóban eseti jelleggel kerülne sor a szólóénekesi tevékenységre, és a jogviszony valóban nem minősülne munkaviszonynak, összességében nem kizárt a munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízási vagy vállalkozási jogviszony) létesítése. Ebben az esetben értelemszerűen külön polgári jogi szerződés kötésére lenne szükség, nem lenne elegendő az intézményvezető erre irányuló egyoldalú kötelezése, illetve utasítása. Ha az ellátandó feladat jellege eltér a munkaviszonyban ellátott munkakörbe eső feladatoktól, elviekben nincs akadálya megbízási szerződés megkötésének, feltéve, hogy az valóban nem minősülne színleltnek, ezáltal leplezett munkaszerződésnek. Ez ugyanakkor a kórustag esetében, akinek a munkaviszonya teljesítése során is az éneklés a fő tevékenysége, nehezebben képzelhető el.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szólóéneklésre a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között is kötelezhetné a munkavállalót [Mt. 53. § (1) bek.]. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként nem haladhatja meg összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. Ezt a mértéket arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ebben az esetben a munkavállaló az erre irányuló feladatokra (tulajdonképpen munkakörre) előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
