Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény
Kérdés
Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. március 25-én (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3534
[…] fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,– a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,– a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Cst. 4. § k) pont, 7. § (1) bek. a) pont].Követelmény tehát, hogy a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt éljen, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Például a vér szerinti szülő akkor is jogosult a gyermeke utáni pótszabadságra, ha az adott hónapban kivételesen külföldi kiküldetést teljesít, de egyébként egy háztartásban él gyermekével. Ha azonban e távollétek rendszeresek, és nem csak a napközbeni időszakot érintik, akkor a gyermekhez kötődő munkajogi szabályok nem alkalmazandóak.Mivel a kérdéses esetben a munkavállaló és gyermeke nem élnek egy háztartásban, a munkavállaló nem jogosult gyermeke után pótszabadságra. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. március 25-én (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3534
[…] fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,– a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,– a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Cst. 4. § k) pont, 7. § (1) bek. a) pont].Követelmény tehát, hogy a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt éljen, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Például a vér szerinti szülő akkor is jogosult a gyermeke utáni pótszabadságra, ha az adott hónapban kivételesen külföldi kiküldetést teljesít, de egyébként egy háztartásban él gyermekével. Ha azonban e távollétek rendszeresek, és nem csak a napközbeni időszakot érintik, akkor a gyermekhez kötődő munkajogi szabályok nem alkalmazandóak.Mivel a kérdéses esetben a munkavállaló és gyermeke nem élnek egy háztartásban, a munkavállaló nem jogosult gyermeke után pótszabadságra. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
