Szabadság kiadása napban vagy órában
Kérdés
Egészségügyi intézményünk közalkalmazottakat foglalkoztat. A részmunkaidőben dolgozónk szabadságát az Mt. 124. §-a és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint munkanapban állapítjuk meg. Jól járunk-e el, ha heti 24 órás részmunkaidő esetében napban vagy akár órában kiadva és elszámolva biztosítjuk a szabadságot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. szeptember 24-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3375
[…] Ezek az ún. szabadnapok vagy kiegyenlítő napok, azaz munkavégzés nélküli munkanapok.Annak érdekében, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatotthoz képest a részmunkaidős ne járjon kedvezőbben, esetében a meghatározott munkanapnyi szabadság kiadásánál kétféle kiegyenlítő módszer közül lehet választani.Az első szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)–(2) bek.]. Ekkor a kiegyenlítés ott jelenik meg, hogy a szabadnapokra is eshet kiadandó szabadság, amikor egyébként nem lenne munkavégzési kötelezettsége a munkavállalónak (pl. egy hétfőtől csütörtökig munkavégzésre beosztott részmunkaidős egyhétnyi távolléte nem 4, hanem 5 nappal fogja csökkenteni a szabadságnapjainak számát).A másik módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – az előbbiektől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 124. § (3) bek.]. Ekkor a szabadságot munkaórákban tartják nyilván és adják ki. E lehetőség alkalmazásakor első lépésben a szerződés/kinevezés szerinti munkaidővel a szabadság munkanapjait […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. szeptember 24-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3375
[…] Ezek az ún. szabadnapok vagy kiegyenlítő napok, azaz munkavégzés nélküli munkanapok.Annak érdekében, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatotthoz képest a részmunkaidős ne járjon kedvezőbben, esetében a meghatározott munkanapnyi szabadság kiadásánál kétféle kiegyenlítő módszer közül lehet választani.Az első szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)–(2) bek.]. Ekkor a kiegyenlítés ott jelenik meg, hogy a szabadnapokra is eshet kiadandó szabadság, amikor egyébként nem lenne munkavégzési kötelezettsége a munkavállalónak (pl. egy hétfőtől csütörtökig munkavégzésre beosztott részmunkaidős egyhétnyi távolléte nem 4, hanem 5 nappal fogja csökkenteni a szabadságnapjainak számát).A másik módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – az előbbiektől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 124. § (3) bek.]. Ekkor a szabadságot munkaórákban tartják nyilván és adják ki. E lehetőség alkalmazásakor első lépésben a szerződés/kinevezés szerinti munkaidővel a szabadság munkanapjait […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
