Munkaidő és szünetek képernyő előtt
Kérdés
Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. január 11-én (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2506
[…] 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót [Mt. 86. § (3) bek. a) pont].Ha a kérdés szerinti munkavégzés egyben képernyő előtti munkavégzést is jelent, akkor az annak során kiadandó további szünetekről egy külön jogszabály, az 50/1999. EüM rendelet rendelkezik. A rendelet 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a munkavállaló folyamatos képernyő előtti munkavégzését óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani. Képernyős munkakörnek az olyan munkakör minősül, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is [50/1999. EüM rendelet 2. § d) pont]. Ez a szünet nem azonos az Mt.-ben szabályozott, a fentiek szerinti munkaközi szünettel, ugyanis a képernyős munkavégzés miatt óránként biztosított 10 perc szünet munkaidőnek minősül, ezalatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, és díjazás illeti meg rá. Ez az időtartam csak a képernyő előtti munkavégzés, de nem a munkaidő megszakítása, amely alatt a munkavállaló más, nem képernyő előtt végezhető tevékenységet folytathat. Annak nincs akadálya, hogy a 10 perces megszakítás egybeessen a munkaközi […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. január 11-én (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2506
[…] 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót [Mt. 86. § (3) bek. a) pont].Ha a kérdés szerinti munkavégzés egyben képernyő előtti munkavégzést is jelent, akkor az annak során kiadandó további szünetekről egy külön jogszabály, az 50/1999. EüM rendelet rendelkezik. A rendelet 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a munkavállaló folyamatos képernyő előtti munkavégzését óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani. Képernyős munkakörnek az olyan munkakör minősül, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is [50/1999. EüM rendelet 2. § d) pont]. Ez a szünet nem azonos az Mt.-ben szabályozott, a fentiek szerinti munkaközi szünettel, ugyanis a képernyős munkavégzés miatt óránként biztosított 10 perc szünet munkaidőnek minősül, ezalatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, és díjazás illeti meg rá. Ez az időtartam csak a képernyő előtti munkavégzés, de nem a munkaidő megszakítása, amely alatt a munkavállaló más, nem képernyő előtt végezhető tevékenységet folytathat. Annak nincs akadálya, hogy a 10 perces megszakítás egybeessen a munkaközi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
