Munkanap és a naptári nap eltérése
Kérdés
Amennyiben a beosztás szerinti munkaidő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. november 23-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2452
[…] kérdés szerinti elszámolás valóban attól függ, hogy a munkáltató a munkanap (pihenőnap, munkaszüneti nap) értelmezésének melyik módját választja.Amennyiben a munkanap (és a pihenőnap) a naptári napnak felel meg, a szombat nulla óra utáni munkavégzés már a heti pihenőnapra eső munkavégzésnek minősül. Így nem csupán a szombat hajnali 4-6 óra közötti, munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő minősül heti pihenőnapi túlórának, hanem a 0-4 óra közötti munkaidő is, mivel ekkor a munkavállaló a heti pihenőnapján dolgozik. Így a naptárilag szombatra eső mindösszesen hat órát teljes egészében 100%-os rendkívüli munkavégzésért járó pótlékkal kell elszámolni, az alapbéren felül [Mt. 143. § (4) bek.].A munkáltató azonban úgy is dönthet, hogy eltér a naptártól, és – ahogy arra a kérdés is utal – a 6.00-tól másnap 6.00-ig terjedő 24 órás időszakot tekinti munkanapnak, illetve pihenőnapnak. Ebben az […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*