Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé
Kérdés
A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. augusztus 10-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2361
[…] megválaszolandó kérdés, hogy jogi értelemben valóban helyettesítésről van-e szó. Csak az minősül ugyanis tényleges helyettesítésnek, ha a helyettesítő a helyettesített vezető valamennyi jogkörét – azaz az önálló döntés jogát is – megkapja, tehát nem kell előzetesen egyeztetnie a távol lévő vezetővel. Ha egyeztetési kötelezettsége áll fenn, akkor jogi értelemben nem beszélhetünk "valódi" helyettesítésről, tehát bizonyos, hogy a vezető állás megszerzésének kérdése sem merülhet fel. A törvény szövegében szerepel, hogy a helyettesítés "részben" is fennállhat, ami azonban nem arra utal, hogy a helyettesítő egyes hatásköröknek csak részjogosítványait kapja meg, hanem arra, hogy egyes döntési témaköröket érintően a vezető mást és mást jelölhet ki helyettesítésére.A vezető állású munkavállalóra vonatkozó, az Mt. 209-211. §-ában felsorolt egyes eltérő munkajogi szabályok jellege olyan, hogy azokból arra lehet következtetni, a jogalkotó a vezető állású munkavállalói pozíciót nem átmeneti helyettesítés esetére, hanem rendszerszerű működéshez kötötten kívánta megfogalmazni. Például, a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki; nem szerezhet részesedést más, a munkáltatóhoz hasonló profilú vállalkozásban; munkaidejét kötetlenül maga oszthatja be – ezek olyan kérdések, amelyek tartósan fennálló helyzetet, kötelezettségeket jelentenek. Ezért a vezető helyettesítője szempontjából annak van még jelentősége, hogy számára a vezető helyettesítése […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. augusztus 10-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2361
[…] megválaszolandó kérdés, hogy jogi értelemben valóban helyettesítésről van-e szó. Csak az minősül ugyanis tényleges helyettesítésnek, ha a helyettesítő a helyettesített vezető valamennyi jogkörét – azaz az önálló döntés jogát is – megkapja, tehát nem kell előzetesen egyeztetnie a távol lévő vezetővel. Ha egyeztetési kötelezettsége áll fenn, akkor jogi értelemben nem beszélhetünk "valódi" helyettesítésről, tehát bizonyos, hogy a vezető állás megszerzésének kérdése sem merülhet fel. A törvény szövegében szerepel, hogy a helyettesítés "részben" is fennállhat, ami azonban nem arra utal, hogy a helyettesítő egyes hatásköröknek csak részjogosítványait kapja meg, hanem arra, hogy egyes döntési témaköröket érintően a vezető mást és mást jelölhet ki helyettesítésére.A vezető állású munkavállalóra vonatkozó, az Mt. 209-211. §-ában felsorolt egyes eltérő munkajogi szabályok jellege olyan, hogy azokból arra lehet következtetni, a jogalkotó a vezető állású munkavállalói pozíciót nem átmeneti helyettesítés esetére, hanem rendszerszerű működéshez kötötten kívánta megfogalmazni. Például, a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki; nem szerezhet részesedést más, a munkáltatóhoz hasonló profilú vállalkozásban; munkaidejét kötetlenül maga oszthatja be – ezek olyan kérdések, amelyek tartósan fennálló helyzetet, kötelezettségeket jelentenek. Ezért a vezető helyettesítője szempontjából annak van még jelentősége, hogy számára a vezető helyettesítése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
