Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása
Kérdés
A gépjárművezetők esetében elfogadható-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2049
[…] előzetesen nem volt meghatározható [Kkt. 18/B. § a) pontja].Emellett a Kkt. ismeri a rendelkezésre állási idő fogalmát is. Idetartozik minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő. Több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő is rendelkezésre állási idő [Kkt. 18/B. § b) pont].Nem lehet tehát minden olyan időszakot munkaközi szünetnek – és így a munkaidőn kívül eső, nem fizetett – időszaknak tekinteni, amikor a gépjármű nincs mozgásban. Ezeket az időszakokat a fentiek szerint kell minősíteni, és a szerint munkaidőként, rendelkezésre állási időként, vagy a munkaidőn kívül eső, fizetetlen időszakként elszámolni.A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér (az alapbér 40%-a) illeti meg (Kkt. 18/I. §). Egyébként a Kkt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén is irányadó, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján sem lehet hatvan percnél hosszabb [Mt. 103. § […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2049
[…] előzetesen nem volt meghatározható [Kkt. 18/B. § a) pontja].Emellett a Kkt. ismeri a rendelkezésre állási idő fogalmát is. Idetartozik minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő. Több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő is rendelkezésre állási idő [Kkt. 18/B. § b) pont].Nem lehet tehát minden olyan időszakot munkaközi szünetnek – és így a munkaidőn kívül eső, nem fizetett – időszaknak tekinteni, amikor a gépjármű nincs mozgásban. Ezeket az időszakokat a fentiek szerint kell minősíteni, és a szerint munkaidőként, rendelkezésre állási időként, vagy a munkaidőn kívül eső, fizetetlen időszakként elszámolni.A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér (az alapbér 40%-a) illeti meg (Kkt. 18/I. §). Egyébként a Kkt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén is irányadó, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján sem lehet hatvan percnél hosszabb [Mt. 103. § […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
