Munkaközi szünet nyilvántartása
Kérdés
Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 4-én (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1547
[…] megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott napon a munkavállaló milyen tartamú munkaközi szünetben részesült. Például ha az adott napon 20 perc munkaközi szünetre jogosult a 8 órára beosztott munkavállaló, akkor a munkaidő-nyilvántartásban is ennek megfelelően kell szerepelnie a rendes munkaidő kezdetének és végének, azaz a két megjelölt időpont között legalább 8 óra 20 percnek kell lennie. A törvény azt is előírja, hogy a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben előbbi szabálytól eltérhetnek, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)–(6) bek.].A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Ebből eredően a munkaügyi hatóság azt is ellenőrizheti, hogy a munkaközi szünetet az idézett szabályoknak megfelelő ütemezésben adta-e ki a munkáltató. Ez azonban, megítélésünk szerint, nemcsak a munkaidő-nyilvántartással igazolható, hanem más bizonyítási eszköz is szóba jöhet, így például a szünetrendről szóló munkáltatói utasítás, szabályzat vagy a munkavállalók tanúvallomásával igazolható munkahelyi gyakorlat is.A munkavállaló aláírása kapcsán, mivel a munkaidő-nyilvántartás […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 4-én (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1547
[…] megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott napon a munkavállaló milyen tartamú munkaközi szünetben részesült. Például ha az adott napon 20 perc munkaközi szünetre jogosult a 8 órára beosztott munkavállaló, akkor a munkaidő-nyilvántartásban is ennek megfelelően kell szerepelnie a rendes munkaidő kezdetének és végének, azaz a két megjelölt időpont között legalább 8 óra 20 percnek kell lennie. A törvény azt is előírja, hogy a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben előbbi szabálytól eltérhetnek, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)–(6) bek.].A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Ebből eredően a munkaügyi hatóság azt is ellenőrizheti, hogy a munkaközi szünetet az idézett szabályoknak megfelelő ütemezésben adta-e ki a munkáltató. Ez azonban, megítélésünk szerint, nemcsak a munkaidő-nyilvántartással igazolható, hanem más bizonyítási eszköz is szóba jöhet, így például a szünetrendről szóló munkáltatói utasítás, szabályzat vagy a munkavállalók tanúvallomásával igazolható munkahelyi gyakorlat is.A munkavállaló aláírása kapcsán, mivel a munkaidő-nyilvántartás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
