Gyermek utáni pótszabadság
Kérdés
2012. januárban hatályos szabályok szerint mindkét szülőt megillette a gyermekek után járó pótszabadság, 2012. július 1. után már csak azoknak a szülőknek jár, akik a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Hogyan kell eljárni az elvált szülők esetében, akiknek nincs a gyermek a háztartásában, és akik január 1-jén megkapták a pótszabadságot a gyermek után? Július 1. után újból meg kell állapítani részükre időarányosan a pótszabadságot, és amennyiben igénybe vették, vissza kell azt vonni? Mennyi szabadság jár 2012. január 1. és június 30. között annak a szülőnek, aki házasságban él, három gyereket nevel saját háztartásában, de abból csak egy gyermek a vér szerinti gyermeke? Mennyi szabadság jár ugyanennek a szülőnek 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. augusztus 27-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1416
[…] nem jogosult a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem, vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette stb. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor a pótszabadság rendeltetése nem valósul meg, így az arra való jogosultság is aggályos. Az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermekek után járó pótszabadság (új Mt. 118. §). Az új törvény viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Szülőnek minősül a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, illetve az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Csttv. 4. § k) pont]. A szabadság tekintetében az új Mt. szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért 2012-ben még az Mt. szerint kell a szabadság mértékét kiszámítani. A gyermek és a szülő fogalmára vonatkozó rendelkezés viszont már 2012. július 1-jén hatályba lépett. A fentiek alapján a két konkrét kérdés az alábbiak szerint válaszolható meg. 1. 2012. július 1-je után nem jár pótszabadság annak a szülőnek, aki nem a saját háztartásában neveli a gyermekét. Az első fél évre azonban minden szülőnek jár a pótszabadság időarányos része, kivéve […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. augusztus 27-én (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1416
[…] nem jogosult a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem, vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette stb. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor a pótszabadság rendeltetése nem valósul meg, így az arra való jogosultság is aggályos. Az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermekek után járó pótszabadság (új Mt. 118. §). Az új törvény viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Szülőnek minősül a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, illetve az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Csttv. 4. § k) pont]. A szabadság tekintetében az új Mt. szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért 2012-ben még az Mt. szerint kell a szabadság mértékét kiszámítani. A gyermek és a szülő fogalmára vonatkozó rendelkezés viszont már 2012. július 1-jén hatályba lépett. A fentiek alapján a két konkrét kérdés az alábbiak szerint válaszolható meg. 1. 2012. július 1-je után nem jár pótszabadság annak a szülőnek, aki nem a saját háztartásában neveli a gyermekét. Az első fél évre azonban minden szülőnek jár a pótszabadság időarányos része, kivéve […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
