Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés
Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. március 19-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1257
[…] szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 132. § (2) bek.]. Így 2012-ben tehát mindkét szülőt megilleti a 2-2 munkanap pótszabadság, ha egy gyermekük van. A hatályos törvény a pótszabadságra való jogosultsághoz nem ír elő semmilyen feltételt, például azt sem, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában nevelje. A rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 4. §) alapján azonban kérdéses lehet, hogy jogosult-e a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor kérdéses, hogy mely célra veszi igénybe a pótszabadságot. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti majd a gyermekek után járó pótszabadság, sőt, a fogyatékos gyermek után további két munkanap pótszabadság is jár majd (új Mt. 118. §). Az új Mt. viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. március 19-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1257
[…] szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 132. § (2) bek.]. Így 2012-ben tehát mindkét szülőt megilleti a 2-2 munkanap pótszabadság, ha egy gyermekük van. A hatályos törvény a pótszabadságra való jogosultsághoz nem ír elő semmilyen feltételt, például azt sem, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában nevelje. A rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 4. §) alapján azonban kérdéses lehet, hogy jogosult-e a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor kérdéses, hogy mely célra veszi igénybe a pótszabadságot. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti majd a gyermekek után járó pótszabadság, sőt, a fogyatékos gyermek után további két munkanap pótszabadság is jár majd (új Mt. 118. §). Az új Mt. viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
