Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt
Kérdés
1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1196
[…] bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a fentiek szerinti felhívást a munkáltató nem teljesítette. A vagyoni károk körében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, valamint a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit [Mt. 177. § (1) bek.]. A kár mértékének meghatározásához több részletszabályt ad a törvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokból eredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező is hivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a máshonnan megtérült összeget, így az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradt munkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíj összegével csökkentett részét lehet érvényesíteni. A kártérítés nemcsak egy összegben, hanem járadék formájában is megállapítható. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló így kifejezetten kérheti, hogy kárigényét a bíróság rendszeres – például havi – járadék formájában ítélje meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy járadékigényt általában csak a jövőre nézve, vagy legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. Hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető járadékigény, ha a jogosultat […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1196
[…] bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a fentiek szerinti felhívást a munkáltató nem teljesítette. A vagyoni károk körében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, valamint a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit [Mt. 177. § (1) bek.]. A kár mértékének meghatározásához több részletszabályt ad a törvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokból eredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező is hivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a máshonnan megtérült összeget, így az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradt munkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíj összegével csökkentett részét lehet érvényesíteni. A kártérítés nemcsak egy összegben, hanem járadék formájában is megállapítható. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló így kifejezetten kérheti, hogy kárigényét a bíróság rendszeres – például havi – járadék formájában ítélje meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy járadékigényt általában csak a jövőre nézve, vagy legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. Hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető járadékigény, ha a jogosultat […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
