Egyszerűsített foglalkoztatás – szabadságra való jogosultság
Kérdés
Elsősorban mezőgazdasági munkákkal foglakozó kft.-nk rendes munkavállalókon kívül alkalmi munkavállalókat is foglalkoztat. Értelmezésünk szerint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi munkavállalók részére szabadság jár. Ezt mindenképpen természetben kell kiadnunk, vagy megválthatjuk akár pénzben is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. október 11-én (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 825
[…] hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető (Eftv. 2. § 3. pont). Figyelemmel arra, hogy az alkalmi munka esetén az egybefüggő foglalkoztatás – vagyis a jogviszony tartama – legfeljebb öt nap lehet, ez olyan rövid idejű munkaviszony, hogy erre az időtartamra nem jár rendes szabadság a munkavállaló részére. Figyelemmel arra, hogy az Mt. 131. §-a szerint az alapszabadság legmagasabb mértéke 45 nap, amelynek az 5 nappal időarányos része 0,42 munkanap, a fél napot el nem érő töredéket pedig nem kell figyelembe venni [Mt. 133. § (2) bekezdés], az esetek többségében megváltandó szabadság sem keletkezik ennyi idő alatt. (Kivétel lehet ez alól, ha olyan kollektív szerződés van érvényben, amely a törvényesnél több szabadságot ír elő, vagy ha pótszabadság miatt szaporodik meg a szabadságnapok száma). Még akkor sem jár szabadság, ha egy éven belül akár kilencven napot dolgozik a munkavállaló ugyanannak a munkáltatónak, hiszen a rövid (maximum ötnapos) jogviszonyok önállóak, amelyek nem adódnak össze a szabadságra jogosultság szempontjából. Ha azonban mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára jön létre az egyszerűsített foglalkoztatás, akkor figyelemmel arra, hogy ezek a jogviszonyok azonos felek között a százhúsz napot nem haladhatják meg, jogosult lehet a szabadságra a munkavállaló. Például egy harmincegy napra, mezőgazdasági idénymunkára létesített munkaviszony esetén a munkavállaló – évi 20 munkanap rendes szabadsággal számolva – 2 munkanap szabadságra […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. október 11-én (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 825
[…] hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető (Eftv. 2. § 3. pont). Figyelemmel arra, hogy az alkalmi munka esetén az egybefüggő foglalkoztatás – vagyis a jogviszony tartama – legfeljebb öt nap lehet, ez olyan rövid idejű munkaviszony, hogy erre az időtartamra nem jár rendes szabadság a munkavállaló részére. Figyelemmel arra, hogy az Mt. 131. §-a szerint az alapszabadság legmagasabb mértéke 45 nap, amelynek az 5 nappal időarányos része 0,42 munkanap, a fél napot el nem érő töredéket pedig nem kell figyelembe venni [Mt. 133. § (2) bekezdés], az esetek többségében megváltandó szabadság sem keletkezik ennyi idő alatt. (Kivétel lehet ez alól, ha olyan kollektív szerződés van érvényben, amely a törvényesnél több szabadságot ír elő, vagy ha pótszabadság miatt szaporodik meg a szabadságnapok száma). Még akkor sem jár szabadság, ha egy éven belül akár kilencven napot dolgozik a munkavállaló ugyanannak a munkáltatónak, hiszen a rövid (maximum ötnapos) jogviszonyok önállóak, amelyek nem adódnak össze a szabadságra jogosultság szempontjából. Ha azonban mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára jön létre az egyszerűsített foglalkoztatás, akkor figyelemmel arra, hogy ezek a jogviszonyok azonos felek között a százhúsz napot nem haladhatják meg, jogosult lehet a szabadságra a munkavállaló. Például egy harmincegy napra, mezőgazdasági idénymunkára létesített munkaviszony esetén a munkavállaló – évi 20 munkanap rendes szabadsággal számolva – 2 munkanap szabadságra […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
