Munkáltatói utasítás a póló lecserélésére

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?
Részlet a válaszából: […] értelemszerűen számos körülménytől függ, így például az adott munkakörtől, annak természetétől, attól, hogy az érintett munkavállaló milyen módon érintkezik ügyfelekkel, más munkatársakkal. A ruházattal kapcsolatos korlátozásokkal összefüggésben az Mt. 8. §-a (3) bekezdésének, valamint 9. §-a (2) bekezdésének is különös jelentősége van, ugyanis a ruházat lehet a személyiség kifejeződése, illetve kifejezhet véleménynyilvánítást is. A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát nem gyakorolhatja a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon. A munkavállaló személyiségi joga pedig csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A munkáltató erre vonatkozó utasításai nem korlátozhatják a véleménynyilvánításhoz való jogot a jelzett indok hiányában, és nem jelenthetnek indokolatlan és aránytalan beavatkozást a magánszférába. A munkavállalónak ugyancsak figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 6. § (1) bek.].A kérdésből nem derülnek ki a fentiekben említett – munkahelyre, munkavégzési körülményekre vonatkozó – egyedi információk, illetve az sem, hogy az adott munkavállalónak mi a munkaköre. Egy példával élve: nagy valószínűséggel egy ügyfélszolgálaton dolgozó vagy eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a „Segítenék, de nem akarok” feliratú póló olyan, amelynél a munkáltató a fentiek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkaviszonyban töltött idő számítása a tanulmányi szerződés teljesítése esetén

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?
Részlet a válaszából: […] megfelelően irányadó [Mt. 229. § (1) bek.]. A törvény tehát eleve nem tekinti a tanulmányi szerződés alapján munkaviszonyban töltött időnek azokat az időtartamokat (távolléteket), amelyek egyébként szabadságra sem jogosítanak. Ettől lehet eltérni, azaz (egyéni vagy kollektív) megállapodás előírhatja, hogy azokat az időtartamokat (távolléteket), amelyek egyébként szabadságra nem jogosítanak, mégis munkaviszonyban töltött időnek kelljen tekinteni a tanulmányi szerződés munkavállalói teljesítése során.A kérdés szerinti esetben a kollektív szerződésben érvényesen nem állapítható meg, hogy a munkaviszonyban töltött idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni. Az Mt. általános szabálya szerint egyébként a munkaviszonyban töltött idő számításánál a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó [Mt. 229. (1) bek.].[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Bérkorrekció időpontja a minimálbér összegének növelése okán

Kérdés: Az Mt. 59. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló minimálbérre van bejelentve, akkor is köteles korrigálni a bért a munkáltató a minimálbér növekedése miatt automatikusan, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van? Vagy ez a kötelezettség kizárólag a szabadság megszűnése után terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] §]. Amennyiben van az adott munkakörben dolgozó másik munkavállaló, csak a munkakörben megvalósult béremelést kell vizsgálni.Ez az ajánlattételi kötelezettség kifejezetten a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően terheli a munkáltatót; azaz, a fizetés nélküli szabadság fennállása alatt nem.Alapbérként legalább a minimálbért – illetve, ha arra jogosult a munkavállaló, a garantált bérminimumot – kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.], ami azt jelenti, hogy a munkavállaló mindenkori alapbére ennél alacsonyabb összegű nem lehet. Ez független a bérkorrekcióra vonatkozó ajánlattételi kötelezettségtől. A munkaszerződésben az alapbér kikötésére vonatkozó rendelkezés automatikusan érvénytelenné válik, ha az abban megállapított összeg – annak emelése folytán – a minimálbér (garantált bérminimum) összegénél alacsonyabb. Ekkor a munkaszerződés részét ehelyett a mindenkor hatályos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus-illetménysávok – mozgástér a sávokon belül

Kérdés: A munkáltató a pedagógus illetményét a jogszabályok által előírt sávokon belül állapíthatja meg. Amennyiben a pedagógus részére az adott sávon belül, a kötelezően előírt minimumnál magasabb alapilletmény került megállapításra, ez a későbbiekben csökkenthető-e az akkor aktuális sáv határainak figyelembevételével, vagy az alapilletmény összege ezt követően csak pozitívan változhat?
Részlet a válaszából: […] munkáltató által megállapított havi illetmény legfeljebb 6 hónapra szóló, legfeljebb 20%-os csökkentése a pedagógusfokozathoz tartozó illetménysávon belül. A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése továbbá kifejezetten kizárta a csökkentést a teljesítményértékeléssel (TÉR) összefüggésben: „a munkáltató a TÉR eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (…) illetménysáv (…) keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg”. (Megjegyezzük, hogy az 1179/2026. Korm. határozat alapján az idei tanévet lezáró teljesítményértékelésre nem fog sor kerülni.)Csökkentésre tehát a Púétv. 43. §-ának (3) bekezdése alapján csak akkor van mód, ha ahhoz az érintett hozzájárult, tehát nem a munkáltató egyoldalúan intézkedett erről. Természetesen ez esetben figyelemmel kell lenni a megtámadhatóság szabályaira is, ugyanis a Púétv. 23. §-ának (1) bekezdése kimondja: a megállapodás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Besorolás – bizonyítványok és jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörbe került kinevezésre közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozónk a 2024. évben. Jelenlegi besorolása E/09. Iskolai végzettsége, szakképesítése a következő:
1. szakközépiskolai érettségi bizonyítvány: Szakközépiskola pedagógiai szak (1999. 06. 17., érettségizett többek között pedagógiából és pszichológiából).
2. OKJ: kisgyermekgondozó, -nevelő 54-761-02 (2015. 06. 19.); Jogviszonyai a következők voltak:
– 1999. 08. 02. – 2000. 12. 31., kisebb megszakításokkal egyéni vállalkozóknál került foglalkoztatásra;
– 2001. 01. 01. – 2016. 03. 15., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2016. 03. 16. – 2024. 08. 31., közalkalmazott volt;
– 2024. 09. 04. – 2024. 10. 31., kft.-nél volt alkalmazva;
– 2024. 11. 04-től önkormányzatunk bölcsődéjében dolgozik.
A pedagógiai szakon végzett érettségi bizonyítványt figyelembe kell-e venni, ha igen, akkor ennek alapján a besorolása hogyan változik? A besorolásához mely időtartamokat lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] rendelkező: védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettségű személy, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) – kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén.Mint látható, a pedagógiai szakirányú középiskolai képzéssel párosuló érettségi végzettség – mely nem felsőfokú pedagógus szakképzettség – nem szerepel a felsoroltak között, az tehát a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez nem szükséges. A Kjt. besorolási alapelvét a 63. § (1) bekezdése tartalmazza: a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Vagyis ez alapján, mint a munkakörhöz nem szükséges végzettséget, ezt a besorolásnál továbbra is figyelmen kívül kell hagyni.Ami a fizetési fokozat meghatározását illeti: a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Visszamenőleges hatályú pedagógus-béremelés – a számítási mód

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint visszamenőlegesen kell emelni a pedagógusok bérét 2026. 01. 01. hatállyal. Az óvodában dolgozó pedagógusoknál az alapilletmény, illetve a teljesítményértékelés alapján megállapított bért is figyelembe kell venni az emelésnél. Azonban mi a helyzet a bölcsődei felsőfokú végzettségűekkel, nekik nincs teljesítményértékelésen alapuló illetménykiegészítésük, viszont van bölcsődei pótlék? Alapilletmény és bölcsődei pótlék összegére kell számítani az emelést, vagy csak az alapilletményre?
Részlet a válaszából: […] 1. §-ának 1. pontja akként határozza meg, hogy az a Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti illetmény, valamint – ha a pedagógus arra jogosult – a teljesítményértékelés (TÉR) alapján megállapított illetményemelés, a mesterfokozat és az egyes tantárgyak után biztosított illetménynövekedés, illetve az esélyteremtési illetményrész összege. Ez a definíció válaszolja meg a feltett kérdéseket. A TÉR alapján megállapított illetményemelés akkor képezi részét a megemelendő illetménynek, ha a pedagógus arra jogosult. A Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógus arra a Gyvt. alapján nem jogosult, tehát az esetében értelemszerűen nem képezi a megemelendő illetmény részét. A Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógus továbbá nem a Púétv. 98. §-a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom és jubileumi jutalom – az együttes jogosultság

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkavállaló a beszámítható szakmai gyakorlati ideje alapján jogosulttá válik köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Ugyanakkor ezen jogviszonya mellett egy másik munkáltatónál további jogviszonyban fennálló közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik, mely jogviszonya előbb keletkezett. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján járó köznevelési foglalkoztatotti jutalom, valamint a további jogviszony alapján járó jubileumi jutalom egymást kizáró juttatásnak minősül, mely szerint a két juttatás ugyanazon jogosultsági idő figyelembevételével egyidejűleg nem fizethető ki, így kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy melyik jogviszony alapján és melyik munkáltató köteles a juttatás kifizetésére. A döntés során van-e jelentősége annak, hogy az érintett jogviszony fő- vagy további jogviszonynak minősül?
Részlet a válaszából: […] jogszabály nem támasztja alá. Éppen ellenkezőleg: a Kjt. szerinti jubileumi jutalom, illetve a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalom bár hasonló elnevezésű, de két külön jogintézmény. Mind a kettőt a rá irányadó törvény alapján kell megállapítani; az egyikre való jogosultság alapja a fennálló közalkalmazotti jogviszony, a másiké a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. Nincs olyan rendelkezés, amely bármelyik kifizetését kizárná arra tekintettel, hogy az érintett a másik típusú, párhuzamosan fennálló jogviszonya alapján a másik jogcímen is jogosult kifizetésre. Mind a két munkáltató a vele fennálló jogviszony alapján köteles az adott jogviszonyra vonatkozó szabály [Kjt. 78. §, Púétv. 105. §] alapján kifizetni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus illetményemelés – nem érinti a kifizetett köznevelési foglalkoztatotti jutalom összegét

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint 2026. évben a kategóriákhoz új béreket/bérsávokat állapít meg. Ebből adódóan, akinek év közben volt köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése, számára korrigálni kell a kifizetett összeget? Az akkor hatályos bérével lett kiszámolva az összeg, azonban az új rendelet szerint, mivel úgy fogalmaz, hogy a 2026. évben, tehát 2026. 01. 01-től kell érteni az új béreket, így neki a különbözetet ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] kinevezések módosítására a jövőre nézve, és nem 2026. január 1-jétől kerül sor, emellett pedig történik egy egyösszegű kifizetés a január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan. A 96/2026. Korm. rendelet ezért a 401/2023. Korm. rendeletbe is illesztett egy új 132/G. §-t, amely kimondja, hogy a kinevezési okmányt legkésőbb 2026. augusztus 19-ig kell közölni, az illetménykülönbözetet pedig augusztusban hóközi kifizetésként, vagy az augusztusi illetménnyel együtt, azaz legkésőbb szeptember 10-ig kell átutalni az érintetteknek.A Púétv. 105. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a 25, 30, illetve 40 éves szakmai gyakorlat megszerzésekor jár, azaz a szakmai gyakorlat megszerzésének napja az esedékesség időpontja; mértéke pedig a kifizetés esedékeségekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetmény kétszerese, háromszorosa vagy ötszöröse. Azaz jelen esetben még a 96/2026. Korm. rendelet szerinti emelést megelőző időpontban érvényes havi illetmény. Ha ettől a jogalkotó el kívánt volna térni, akkor a 96/2026.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető jubileumi jutalma kapcsán minden jogviszonya beszámolásra kerül, de nem éri el a 25 éves jubileumhoz szükséges szolgálati időt két hónap híján. Nyugdíjba vonuláskor kifizethető-e a részére a jubileumhoz kapcsolódó kéthavi illetmény? Az intézményvezető jubileumi jutalmához a KIRA rendszerben rögzített jogviszonyok közül nem számítják be a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Irodánál munkaviszonyban töltött 6 év 3 hónapot, arra hivatkozva, hogy az Mt. hatálya alatti jogviszony nem számítható be a jubileumi évekbe. Az intézmény azon időszak alatt, amikor az érintett ott volt foglalkoztatva (2009. 01. 01. – 2015. 03. 31.), olyan volt, amely esetében az Alapító Okirat (2013. 06. 10. keltezésű) tartalmazza a foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyokat, ami a közalkalmazotti jogviszonyt is tartalmazza egyes közfeladatok körében, a munkaviszony és a polgári jogi jogviszonyok mellett. Ugyan az Mt. hatálya alá esett a kolléga foglalkoztatása, de az intézmény jogosult volt Kjt. szerinti foglalkoztatásra is, így beszámolható-e a kérdéses szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül [Mt. 294. § (1) bek. gb) pont]. Idetartozik az az eset is, ha a korhatár betöltése előtt ténylegesen igénybe veszi a „nők 40” nyugdíjat. Így a szóban forgó intézményvezetőnek két feltétellel járhat 2026-ban a 25 éves jubileumi jutalom, akkor is, ha egyébként a jogszerző időből még két hónap hiányzik. Az egyik, hogy a közalkalmazotti jogviszonya azért fog megszűnni, mert a munkáltató a nyugdíjasnak minősülésre (a „nők 40” nyugdíj igénybevételére) hivatkozva felmentéssel él. A másik, hogy a 25 éves jutalom még a jogviszonya megszűnése évében legyen esedékes. Például, ha a felmentési idő még 2026-ban lejár, akkor a „kerek” évforduló is 2026-ban legyen.A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként beszámítandó jogviszonyokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Polgármesterek – megszűnt költségtérítés egy kivétellel

Kérdés: Amennyiben a Mötv.-nek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló T/253. számú törvényjavaslat a benyújtott tartalommal kerül elfogadásra, a polgármesterek átalány-költségtérítése [Mötv. 71. § (6) bek.] 2026. július 1. napjától megszűnik. A Kttv. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében – mely a Kttv. VIII. fejezetének rendelkezései alapján a köztisztviselőkre is kiterjed – a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit meg kell téríteni. A Kttv. 225/L. § (1)–(5) bekezdései azonban nem terjesztik ki a Kttv. 75. § (1) bekezdése i) pontjának alkalmazhatóságát a polgármesterre, a jogszabály-módosítás tervezete pedig nem tervez változtatást ezen a szakaszon. Az átalány-költségtérítés esetleges megszűnését követően van-e lehetőség a polgármester indokolt költségeinek (pl. munkába járás vagy gépjárművel végzett munk0avégzés költségeinek) a megtérítésére?
Részlet a válaszából: […] költségtérítésre jogosult [Mötv. mód. 4. §]. A Mötv. mód. – amint kérdésükben írják – nem érinti a Kttv.-t.Figyelemmel arra, hogy a Kttv. 225/L. §-a valóban nem rendeli alkalmazni a Kttv. – a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségek megtérítésére irányadó – 75. §-a (1) bekezdésének i) pontját, megítélésünk szerint sem lesz olyan norma a polgármesterekre vonatkozóan, amely általánosságban a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerülő költségek megtérítését előírná. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről rendelkező 39/2010. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában annak szabályait megfelelően alkalmazni kell egyebek mellett a Kttv. hatálya alá tartozó „munkáltatóra és munkavállalóra”. A Kttv. 225/K. §-ának (6) bekezdése szerint, ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát is érteni kell. A Kttv. 225/K. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
…
8