Felmondás a kisgyermekes munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...66. § (2) bek.], de ez értelemszerűen csak munkavégzés esetén értékelhető. Jelenleg, a hosszú távollét után a beosztottak felé tanúsított rosszhiszemű magatartás nem lehet időszerű felmondási ok.Összegezve, jelenleg nem látunk olyan felmondási indokot, amivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.