Távolléti díj számítása vegyes bérrendszerben

Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
Részlet a válaszából: […] A teljesítménybér csak két esetben része a távolléti díjnak. Az első, ha kizárólag teljesítménybérben kapja az alapbérét a munkavállaló. Például, a 300 000 Ft havi alapbér egésze teljesítményarányosan jár. Amásik eset, ha a munkavállalót időbérrel vegyes rendszerben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaknak, mindössze a jogalkotó elmulasztotta a rendelkezés hatályosítását a tekintetben, hogy a 2013. január 1-jén hatályba lépett, távolléti díj számítására vonatkozó szabályozással egyidejűleg kiüresedett az átlagkereset-fogalom, és nem írja elő jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.