Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés alapbérrészének számításával kapcsolatban a normaszöveg közvetlenül nem tartalmaz eltérési lehetőséget (szemben a pótlékalap kiszámításával). Mivel az eltéréseket szabályozó rendelkezések sem kezelik külön a felek megállapodása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság- és pótlékalap-számítás – heti 24 órás részmunkaidőnél

Kérdés: Dolgozónk heti 24 órában dolgozik, amit hétfőn, szerdán és szombaton teljesít napi 8 órában. Két hét egybefüggő szabadságon van. Mennyi nap szabadságot számoljak a két hétre, 6 vagy 10 napot? 10 nap esetében hány órára kell távolléti díjat fizetni? Hogyan alakul a részmunkaidősök esetében a pótlékalap számítása?
Részlet a válaszából: […] ...24/5, azaz 4,8 óra. A két hét távol töltött időre eső munkaideje 48 óra, az erre járó távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A pótlékalap kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
Kapcsolódó címkék: