Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondást alapoz meg, nem mentesíti a munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettsége alól, amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés teljesítésére képes és arra kész állapotban van. Ekkor is terheli a munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...el lehet térni. Ezen túlmenően a munkáltatónak lehetősége van– átmeneti jelleggel – arra is, hogy egyoldalú utasításával amunkaszerződésüktől eltérően foglalkoztassa a munkavállalókat: átirányíthatja(Mt. 83/A. §), más munkahelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.