Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után

Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony hátralévő idejére megilletné-e a céges autó használatának a joga. Ezért e tekintetben a munkáltató szabályzata az irányadó, mint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása (Mt. 16. §). Ez fenntartja a munkáltató jogát az autó visszavonására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. a) pont]. A szabadságra eső díjazás kiszámításánál (a pénzbeli megváltás esetét is ideértve) mindig az esedékességkor irányadó munkaidőt kell tehát alapul venni, annak nincs jelentősége, hogy a szabadságra való jogszerzés ideje alatt a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.