Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezérta munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen lesz amunkába lépés napján, és ezáltal mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól[Mt. 107. § c) pont], köteles továbbá biztosítani részére az Mt. 137. §-aalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...ha azesedékesség éve eltelt [134. § (3) bekezdés] Ugyanazon időtartam alatt amunkavállaló csak egy jogcímen mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól.Amennyiben keresőképtelen beteg, erre tekintettel mentesül a munkavégzésikötelezettsége alól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.