Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb munkaidőt rendel el.A részmunkaidőnek csak ott van jelentősége, hogy a rendkívüli munkaidő 250 órás éves keretét – amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet – arányosan kell alkalmazni [Mt. 109. § (2) bek., 135. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Betegszabadság

Kérdés: Ha a munkavállalónak év közben kezdődik és szűnik meg a munkaviszonya, mert határozott időre szóló szerződést kötnek vele, hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot, és ebben az esetben az év végéig kell arányosítani, vagy csak a munkaviszony végéig? A törvény 126. §-ának (3) bekezdése csak az év közben kezdődő jogviszonyt említi.
Részlet a válaszából: […] ...hiányában viszont álláspontunk szerint a fenti esetekben is a kifejtettek szerint kell eljárni. A betegszabadság szabályaitól pedig kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 135. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.