Határozott idejű munkaviszony – munkavállalói felmondási lehetőségek

Kérdés: Mit tehetünk, ha a határozott időre alkalmazott munkavállalónk arra hivatkozva kívánja felmondani a munkaviszonyát, hogy az egészségi állapota egyre komolyabbá váló betegség miatt már nem teszi lehetővé, hogy a korábbihoz képest ugyanolyan színvonalon lássa el a munkáját, és ennélfogva sokkal nehezebb számára elfogadható szinten teljesíteni? Megtehetjük, hogy egyszerűen nem fogadjuk el a felmondását? Úgy gondolom, alappal várhatnánk el, hogy a határozott idő végéig fenntartja a munkaviszonyát, és nem szívesen keresnénk most új munkaerőt.
Részlet a válaszából: […] ...vagy okszerűségét, ezt természetesen megtehetik, és ez esetben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fog minden bizonnyal – akár keresetükre – dönteni ezekben a kérdésekben. Azt azonban nem tehetik meg jogszerűen, hogy "nem fogadják" el ("nem ismerik el") az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...Kétségtelen, ha nem kíván felmondani, akkor ne tegye. Azt, hogy a munkáltató mondjon fel, Ön nem kérheti, helyesebben: a munkáltató ezt a kérését nem köteles teljesíteni, hiszen az egyedül a munkáltató szabad belátásától függ. Amennyiben a munkáltató mégis felmond,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.