2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Kiküldetés, az utazási idő és a munkaidő
Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?
2. cikk / 2 Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
