Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni, amely a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (2) bek.].Az ellenérték megfizetésének időpontját a törvény nem szabályozza, ezért kifizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...állapíthat meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ilyen szankció lehet például a megrovás, a jutalomból történő kizárás, az alapbér csökkentése vagy a pénzbírság is. Arra azonban ügyelni kell, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.