Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vezető munkaszerződése a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bekezdés]. Ezen szabály alól az egyetlen kivétel: a kollektív szerződés hatálya a vezetőre még a felek külön erre irányuló megállapodása esetén sem terjed ki [Mt. 209...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabható ki munkaügyi bírság.Ugyanakkor a munkavégzés során a munkavállalónak okozottkárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel [Mt. 193/O. § (2)bek.], vagyis a kölcsönbeadót is terheli helytállási kötelezettség amunkavállaló felé akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.