Találati lista:
21. cikk / 29 Kollektív szerződés megkötésének rendje
Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
22. cikk / 29 Szavazólap üzemi tanácsi választáshoz
Kérdés: A munkavállalóink kezdeményezték, hogy tarthassanak üzemi tanácsi választásokat, és alakíthassanak üzemi tanácsot. A kérdésem az, hogy a törvényben meghatározott szavazólapra vonatkozóan született-e valamilyen szabályozás, és jelenleg mit kell feltüntetni a szavazólapokon?
23. cikk / 29 Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?
Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
24. cikk / 29 Üzemitanács-választás – a távol levő munkavállalók beszámítása
Kérdés: Üzemi tanácsi választás esetén a munkavállalók létszámát hogyan kell figyelembe venni? Azok, akik távol vannak (pl. keresőképtelenek), csak a leadott szavazatok esetén számítanak, vagy az összes választásra jogosult munkavállaló esetén?
25. cikk / 29 Üzemitanács-választás – jelöltállítási jog
Kérdés: Munkáltatónk üzemi tanácsi választást tart. Egy szakszervezet szeretne mindhárom telephelyen jelöltet állítani, bár csak az egyiken dolgozók között vannak tagjai. Ezzel persze jelentősen rontja a többi szakszervezet képviseleti esélyeit. Valóban állíthat jelöltet minden telephelyen, akkor is, ha nincs mindenütt tagsága?
26. cikk / 29 Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
27. cikk / 29 Kollektívszerződés-módosítás – ha új szakszervezet válik reprezentatívvá az üzemitanács-választáson
Kérdés: A tavaszi üzemitanács-választásokon szakszervezetünk reprezentatívvá vált, egyedüliként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
28. cikk / 29 Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei
Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
29. cikk / 29 Kollektívszerződés-kötés – üzemitanács-választás nélkül?
Kérdés: Munkavállalóink egy része szakszervezeti tag. A szakszervezeti szervük jelezte kollektívszerződés-kötési szándékát. Cégünknél ugyanakkor nem került sor üzemitanács-választásra. Az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése álláspontunk szerint lehetőséget biztosít arra, hogy sor kerülhessen kollektív szerződés megkötésére üzemitanács-választás hiányában is. Mindezt arra alapozzuk, hogy a törvényben előírt 50 százalékos szavazati küszöb többek között azért sem érhető el, mert eleve nem volt választás. Helytálló-e az álláspontunk?
