Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett a veszélyhelyzet alatt 18 (mérlegelési jogkörben legfeljebb 30) Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, haa) a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál

Kérdés:

Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?

Részlet a válaszából: […] ...csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett a veszélyhelyzet alatt mérlegelési jogkörben legfeljebb 30 Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, haa) a munkavállaló lakóhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] ...csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett a veszélyhelyzet alatt 18 (mérlegelési jogkörben legfeljebb 30) Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett a veszélyhelyzet alatt 18 (mérlegelési jogkörben legfeljebb 30) Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Letiltás az utazási költségtérítésből

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...alól ugyanakkor mentes a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés [Vht. 74. § i) pont]. A veszélyhelyzeti szabályok értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Távmunka és költségtérítés

Kérdés: A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...rezsiköltség miatt sem feltétlenül indokolt költségtérítést kérnie, hiszen más költségeinek elmaradása lehet, hogy kompenzálja.A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Költségviselési megállapodás home office esetén

Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
Részlet a válaszából: […] ...távmunka és a home office közötti munkajogi tartalmi különbség, amennyiben a home office a felek megállapodásán alapul, a veszélyhelyzeti szabályozás fényében lényegében megszüntethető, azonban fontos, hogy a jogszabályok csak a távmunka fogalmát ismerik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.