Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan
Kérdés
A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása érdekében. Az érintett tevékenység ellátására a munkáltató saját munkavállalói állománnyal nem rendelkezik. A munkáltató időről időre azzal a helyzettel szembesül, hogy a jogszabályi korlátozások következtében az érintett munkavállalók öt évnél hosszabb ideig nem maradhatnak kölcsönzötti állományban, ezért foglalkoztatásukat hat hónapos időtartamra meg kell szakítani. Ugyanakkor a munkáltató üzleti szempontból szeretné megtartani az érintett munkavállalókat. Erre az esetre felmerült lehetséges megoldásként, hogy az érintett személyek szolgáltatási szerződéses konstrukció keretében végezzék tovább ugyanazt a tevékenységet, vagy közvetlenül, vagy egy üzleti partneren keresztül közvetetten, annak állományába való felvétellel. A megoldási javaslat például alkalmas lehet arra, hogy az átmeneti időszakot jogszerűen lefedje a korábbi kölcsönvevő? Amennyiben nem, milyen jogszabályi rendelkezés alapján tilalmazott, és mi lehet ilyenkor a várható jogkövetkezmény a korábbi kölcsönvevő számára? Milyen egyéb jogszerű megoldások állhatnak rendelkezésre a hat hónapos időszak áthidalására annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók továbbra is a korábbi kölcsönvevő érdekkörében végezhessék a tevékenységüket? Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a kikölcsönzés adott személy esetében meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális ötéves időtartamot? Ilyen esetben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő viszonylatában milyen szankciók merülhetnek fel, illetve a hatósági bírság megfizetésére melyik fél kötelezhető?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. október 13-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6019
[…] kölcsönzött munkavállaló valamilyen más foglalkoztatási jogviszonyban álljon a kölcsönvevővel, akár közvetlenül, akár egy harmadik fél közbejöttével. Minden esetben tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a foglalkoztatás ne leplezzen más jogviszonyt, így közvetlen jogviszony esetén munkaviszonyt, a közvetett megoldás esetén pedig munkaerő-kölcsönzést, hiszen ez a joggal való visszaélés tilalmába ütközik [Mt. 7. §]. Az előbbi esetre utalhat például, ha a köztes időszakban, a formálisan polgári jogviszonyban teljesítő személyt a volt kölcsönvevő továbbra is utasítja, ellenőrzi, és maga biztosítja a munkafeltételeket, ahogyan munkaviszony esetén. Ugyanezek a körülmények a másik esetben azt bizonyíthatják, hogy valójában tiltott munkaerő-kölcsönzés történik. A szabály céljából is eredően a jogszerű megoldás természetesen az, hogy ha a kölcsönvevőnek ilyen hosszú ideig van szüksége ugyanarra a munkavállalóra, akkor közvetlenül létesítsen vele munkaviszonyt.A szankciókat illetően a törvény csak annyit ír elő, hogy az ötéves korlátot túllépve a munkavállalót az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Ilyen esetben a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt bírságot szabhat ki, akár a kölcsönbe adóra, akár a kölcsönvevőre [115/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bek. g) pont és 18. §]. Bár a törvény kifejezetten nem tartalmazza, hogy az ötéves korlát túllépése esetén a kölcsönvevővel […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. október 13-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6019
[…] kölcsönzött munkavállaló valamilyen más foglalkoztatási jogviszonyban álljon a kölcsönvevővel, akár közvetlenül, akár egy harmadik fél közbejöttével. Minden esetben tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a foglalkoztatás ne leplezzen más jogviszonyt, így közvetlen jogviszony esetén munkaviszonyt, a közvetett megoldás esetén pedig munkaerő-kölcsönzést, hiszen ez a joggal való visszaélés tilalmába ütközik [Mt. 7. §]. Az előbbi esetre utalhat például, ha a köztes időszakban, a formálisan polgári jogviszonyban teljesítő személyt a volt kölcsönvevő továbbra is utasítja, ellenőrzi, és maga biztosítja a munkafeltételeket, ahogyan munkaviszony esetén. Ugyanezek a körülmények a másik esetben azt bizonyíthatják, hogy valójában tiltott munkaerő-kölcsönzés történik. A szabály céljából is eredően a jogszerű megoldás természetesen az, hogy ha a kölcsönvevőnek ilyen hosszú ideig van szüksége ugyanarra a munkavállalóra, akkor közvetlenül létesítsen vele munkaviszonyt.A szankciókat illetően a törvény csak annyit ír elő, hogy az ötéves korlátot túllépve a munkavállalót az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Ilyen esetben a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt bírságot szabhat ki, akár a kölcsönbe adóra, akár a kölcsönvevőre [115/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bek. g) pont és 18. §]. Bár a törvény kifejezetten nem tartalmazza, hogy az ötéves korlát túllépése esetén a kölcsönvevővel […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
