Bérlet költségtérítése keresőképtelenség alatt
Kérdés
A munkáltatónál felmerült egy gyakorlati kérdés a havibérlet elszámolásával kapcsolatban, ami munkába járáshoz köthető. Az érintett munkavállaló havibérlettel jár dolgozni, és a bérletet minden hónapban automatikusan megvásárolja, akkor is, amikor keresőképtelen beteg, illetve amikor a táppénzre való jogosultság lejárta után még további 1-2 hétig nem jelenik meg munkavégzésre. A konkrét esetben a munkavállaló a táppénz ideje alatt lejárt bérletét azonnal megújította, a megvásárolt bérlet időszakában nem járt munkába, a következő hónapban, a fennmaradó időszakban, viszont már ezzel a bérlettel fog munkába járni. Köteles-e a munkáltató megtéríteni a bérlet árát, ha a munkavállaló a bérlet érvényességi ideje alatt egyáltalán nem jár munkába? Megtagadható-e a bérlet elszámolása, ha az nem a tényleges munkába járást szolgálta? Megteheti-e a munkáltató, hogy csak a tényleges munkába állás napjától kéri a bérlet megvásárlását? Jelen esetben hogyan lehet jogszerűen elszámolni? Ki kell-e fizetni? Ilyen esetekben hogyan kell eljárni, és milyen elszámolási gyakorlat tekinthető jogszerűnek.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 1-jén (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5970
[…] vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.].A kérdés szerinti esetben alapvetően azt kell vizsgálni, hogy a bérlet megvásárlása indokolt volt-e. Ha a munkavállaló a bérletet használta munkába járásra, akár csak néhány alkalommal is, akkor az indokoltnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy a naponta váltott jegyeknél a költséghatékonyabb megoldást jelent a munkáltató számára. Természetesen, ha a munkavállaló soha nem használta a bérletet munkába járásra, mert azt a távolléte alatt vette meg, és az érvényességi ideje alatt végig a munkából távol volt (mindegy, hogy milyen okból, jogcímen), akkor a bérlet költsége már nem volt szükséges és indokolt, így annak kifizetésére (a költség 86%-ának megtérítésére) a munkáltató nem kötelezhető. Egyébként a bérlet költségtérítése, ha annak megvásárlása a fentiek szerint indokoltnak tekinthető, a távollét tartamával nem arányosítható, azaz a munkáltató […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 1-jén (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5970
[…] vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.].A kérdés szerinti esetben alapvetően azt kell vizsgálni, hogy a bérlet megvásárlása indokolt volt-e. Ha a munkavállaló a bérletet használta munkába járásra, akár csak néhány alkalommal is, akkor az indokoltnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy a naponta váltott jegyeknél a költséghatékonyabb megoldást jelent a munkáltató számára. Természetesen, ha a munkavállaló soha nem használta a bérletet munkába járásra, mert azt a távolléte alatt vette meg, és az érvényességi ideje alatt végig a munkából távol volt (mindegy, hogy milyen okból, jogcímen), akkor a bérlet költsége már nem volt szükséges és indokolt, így annak kifizetésére (a költség 86%-ának megtérítésére) a munkáltató nem kötelezhető. Egyébként a bérlet költségtérítése, ha annak megvásárlása a fentiek szerint indokoltnak tekinthető, a távollét tartamával nem arányosítható, azaz a munkáltató […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
