Harmadik országból érkezettek szállása
Kérdés
A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. június 24-én (278. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5362
[…] egészében) munkabérnek minősül.Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti – egyebek mellett – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága (pl. magyar nemzetisége, vagy kifejezetten állampolgársága, mint egyéb helyzete) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban (kap kevesebb munkabért, juttatást), mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő (azaz a munkabér tekintetében az érintettel egyenlő értékű munkát végző, nem magyar nemzetiségű, állampolgárságú) személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § d), t) pont].Amennyiben a magyar állampolgárságú, nemzetiségű munkavállaló (érintett) egyenlő értékű munkát végez a harmadik országbeli állampolgár másik munkavállalóval, és a harmadik országbeli állampolgár másik munkavállaló több juttatást kap, mint az érintett, önmagában azért, mert ő más nemzetiséghez tartozik (más ország állampolgára), harmadik országbeli állampolgár (függetlenül attól, hogy adott esetben csak ilyen szerződéses feltételek mellett engedi őt a saját állama munkát vállalni külföldön), akkor az megvalósítja a közvetlen hátrányos megkülönböztetést a magyar állampolgárságú sérelmére. E tekintetben tehát nincs jelentősége a dokumentációnak, sem a munkavállalóval kötött megállapodásnak. A munkáltató belső dokumentációjának, szabályzatainak egyedül abban a körben lenne jelentősége, ha a munkáltató azt kívánná kimutatni, hogy a két munkavállaló miért nem végez egyenlő értékű munkát, azaz miért nincsenek összehasonlítható helyzetben – mely esetben az egyenlő bér elvét sem kell rájuk alkalmazni.Az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elvének közvetlen hátrányos megkülönböztetés keretében történő megsértése, ha az a nemzetiség, nemzetiséghez […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. június 24-én (278. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5362
[…] egészében) munkabérnek minősül.Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti – egyebek mellett – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága (pl. magyar nemzetisége, vagy kifejezetten állampolgársága, mint egyéb helyzete) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban (kap kevesebb munkabért, juttatást), mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő (azaz a munkabér tekintetében az érintettel egyenlő értékű munkát végző, nem magyar nemzetiségű, állampolgárságú) személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § d), t) pont].Amennyiben a magyar állampolgárságú, nemzetiségű munkavállaló (érintett) egyenlő értékű munkát végez a harmadik országbeli állampolgár másik munkavállalóval, és a harmadik országbeli állampolgár másik munkavállaló több juttatást kap, mint az érintett, önmagában azért, mert ő más nemzetiséghez tartozik (más ország állampolgára), harmadik országbeli állampolgár (függetlenül attól, hogy adott esetben csak ilyen szerződéses feltételek mellett engedi őt a saját állama munkát vállalni külföldön), akkor az megvalósítja a közvetlen hátrányos megkülönböztetést a magyar állampolgárságú sérelmére. E tekintetben tehát nincs jelentősége a dokumentációnak, sem a munkavállalóval kötött megállapodásnak. A munkáltató belső dokumentációjának, szabályzatainak egyedül abban a körben lenne jelentősége, ha a munkáltató azt kívánná kimutatni, hogy a két munkavállaló miért nem végez egyenlő értékű munkát, azaz miért nincsenek összehasonlítható helyzetben – mely esetben az egyenlő bér elvét sem kell rájuk alkalmazni.Az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elvének közvetlen hátrányos megkülönböztetés keretében történő megsértése, ha az a nemzetiség, nemzetiséghez […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
