Felmondási korlátozás üzemi baleset esetén
Kérdés
Amennyiben a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondást ad át egy üzemi baleset miatt keresőképtelen munkavállaló részére a baleseti táppénz folyósítása alatt, mikor kezdődik a felmondási idő? Az Mt. 68. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség megszűnését követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év utáni első napon kezdődik. A jelen esetben azonban nem betegség miatti keresőképtelenségről van szó, illetve betegszabadságról sem beszélhetünk üzemi baleset esetén.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5251
[…] is) összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud [Ebtv. 55. § (2) bek.].A betegség fogalma azonban sem az Ebtv.-ben, sem az Eütv.-ben nincs meghatározva. Utóbbi a beteg fogalmát definiálja, de a beteg nem feltétlenül az, akinek betegsége van, mivel anélkül, önmagában az egészségi állapotával kapcsolatos ellátás igénybe vevőjeként is bekerülhet a törvényi fogalom hatálya alá [Eütv. 3. § a), c) pontok].Ebből következően a betegség fogalmának meghatározásakor az általános, más szakterületi definícióból kell kiindulni – és bár ezekből is több van, de talán elfogadható az, hogy a betegség az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. Ennek fényében lényegtelen az, hogy a betegség kiváltó oka – üzemi vagy éppen annak el nem ismert – baleset, vagy épp mikrobiológiai kórokozó volt. Azaz, aki balesetet szenvedett, az is betegségben szenved, ha a baleset után az életfolyamatai nem állnak azonnal helyre. Ezt támasztja alá az, hogy ha a munkavállaló balesetet szenved el a munkahelyén, de azt – például az Ebtv. 53. §-a alapján, vagy azért, mert ezt nem kéri – nem minősítik üzemi balesetnek, attól még a keresőképtelenségét az Ebtv. 44. §-ának a) pontja alapján megállapítják.Ebből a szemszögből nézve tehát a „betegség miatti keresőképtelenség” tekintetében nincs […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. április 15-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5251
[…] is) összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud [Ebtv. 55. § (2) bek.].A betegség fogalma azonban sem az Ebtv.-ben, sem az Eütv.-ben nincs meghatározva. Utóbbi a beteg fogalmát definiálja, de a beteg nem feltétlenül az, akinek betegsége van, mivel anélkül, önmagában az egészségi állapotával kapcsolatos ellátás igénybe vevőjeként is bekerülhet a törvényi fogalom hatálya alá [Eütv. 3. § a), c) pontok].Ebből következően a betegség fogalmának meghatározásakor az általános, más szakterületi definícióból kell kiindulni – és bár ezekből is több van, de talán elfogadható az, hogy a betegség az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. Ennek fényében lényegtelen az, hogy a betegség kiváltó oka – üzemi vagy éppen annak el nem ismert – baleset, vagy épp mikrobiológiai kórokozó volt. Azaz, aki balesetet szenvedett, az is betegségben szenved, ha a baleset után az életfolyamatai nem állnak azonnal helyre. Ezt támasztja alá az, hogy ha a munkavállaló balesetet szenved el a munkahelyén, de azt – például az Ebtv. 53. §-a alapján, vagy azért, mert ezt nem kéri – nem minősítik üzemi balesetnek, attól még a keresőképtelenségét az Ebtv. 44. §-ának a) pontja alapján megállapítják.Ebből a szemszögből nézve tehát a „betegség miatti keresőképtelenség” tekintetében nincs […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
