Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés
Kérdés
Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. november 26-án (269. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5148
[…] bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik [39/2010. Korm. rendelet 3. § (2), (3a) bek.]. Ha tehát a munkavállaló rendelkezik ezekkel a bérletekkel, egyértelműen tudja bizonyítani a költségtérítésre való jogosultságát.A munkajogi elévülési idő 3 év [Mt. 286. § (1) bek.]; ennél rövidebb időben a felek sem állapodhatnak meg, és azt a munkáltató sem rövidítheti le egyoldalúan. A költségtérítésre vonatkozó igényt a munkavállaló tehát annak esedékességétől számított 3 éven belül érvényesítheti (bíróság előtt).Az, hogy a munkavállaló az anyagi jogi szabályok alapján költségtérítésre jogosult, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a költségtérítés a kifizetése évében „adómentes” is lesz. A személyi jövedelemadóról szóló hatályos szabályok szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a 39/2010. Korm. rendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagybb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. november 26-án (269. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5148
[…] bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik [39/2010. Korm. rendelet 3. § (2), (3a) bek.]. Ha tehát a munkavállaló rendelkezik ezekkel a bérletekkel, egyértelműen tudja bizonyítani a költségtérítésre való jogosultságát.A munkajogi elévülési idő 3 év [Mt. 286. § (1) bek.]; ennél rövidebb időben a felek sem állapodhatnak meg, és azt a munkáltató sem rövidítheti le egyoldalúan. A költségtérítésre vonatkozó igényt a munkavállaló tehát annak esedékességétől számított 3 éven belül érvényesítheti (bíróság előtt).Az, hogy a munkavállaló az anyagi jogi szabályok alapján költségtérítésre jogosult, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a költségtérítés a kifizetése évében „adómentes” is lesz. A személyi jövedelemadóról szóló hatályos szabályok szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a 39/2010. Korm. rendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagybb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
