Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása
Kérdés
Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 24-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5085
[…] alkalmazni kell a Ptk. 6:4. §-át, melynek értelmében a jognyilatkozat írásban, szóban és ráutaló magatartással is megtehető. A Kúria felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatával foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló jelentése szerint [a_felmondasok_ es_azonnali_hatalyu_felmondasok_gyakorlata_-_osszefoglalo_jelentes.pdf (kuria-birosag.hu), 13. o.] a jóváhagyás aktív, tevőleges magatartást követel meg a munkáltatótól, ezért a ráutaló magatartással történő utólagos jóváhagyás ennek a követelménynek nem felel meg. Megjegyzendő, hogy a joggyakorlat-elemző csoport például a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat illetően az utólagos jóváhagyás alaki követelménye tekintetében abból indult ki, hogy mivel ezeknél az írásbeliség érvényességi kellék, azok jóváhagyása is írásban történhet. A joggyakorlat-elemző csoport arra is kitér, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló a jóváhagyásra irányuló jognyilatkozatát akár a bírósági tárgyaláson is megteheti (ezt értelemszerűen a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja). Mindebből következik, hogy a munkáltató a per során is jóváhagyhatja a jognyilatkozatot, értelemszerűen abban a perben is, amelyben a munkavállaló éppen arra hivatkozik, hogy azt nem az arra jogosult tette meg. Ez az Mt. értelmében valóban kiküszöböli az érvénytelenségi okot. E körben – például abban a tekintetben, hogy a jóváhagyásra […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 24-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5085
[…] alkalmazni kell a Ptk. 6:4. §-át, melynek értelmében a jognyilatkozat írásban, szóban és ráutaló magatartással is megtehető. A Kúria felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatával foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló jelentése szerint [a_felmondasok_ es_azonnali_hatalyu_felmondasok_gyakorlata_-_osszefoglalo_jelentes.pdf (kuria-birosag.hu), 13. o.] a jóváhagyás aktív, tevőleges magatartást követel meg a munkáltatótól, ezért a ráutaló magatartással történő utólagos jóváhagyás ennek a követelménynek nem felel meg. Megjegyzendő, hogy a joggyakorlat-elemző csoport például a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat illetően az utólagos jóváhagyás alaki követelménye tekintetében abból indult ki, hogy mivel ezeknél az írásbeliség érvényességi kellék, azok jóváhagyása is írásban történhet. A joggyakorlat-elemző csoport arra is kitér, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló a jóváhagyásra irányuló jognyilatkozatát akár a bírósági tárgyaláson is megteheti (ezt értelemszerűen a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja). Mindebből következik, hogy a munkáltató a per során is jóváhagyhatja a jognyilatkozatot, értelemszerűen abban a perben is, amelyben a munkavállaló éppen arra hivatkozik, hogy azt nem az arra jogosult tette meg. Ez az Mt. értelmében valóban kiküszöböli az érvénytelenségi okot. E körben – például abban a tekintetben, hogy a jóváhagyásra […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
