Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5082
[…] megegyezést [Mt. 28. § (1) bek.]. A megállapodást, így a közös megegyezést is, megtámadhatja az, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.]. Ha a munkáltató félrevezette a munkavállalóit a cég helyzetét illetően, és ezért döntöttek a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés mellett, nem kizárt, hogy sikeresen támadhassák meg a megállapodást, hiszen ez a tévedése egy lényeges körülményre vonatkozott. Nem támadhatja meg a közös megegyezést ugyanakkor az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. Ez adott esetben a munkavállaló megtámadásának sikerességét befolyásolhatja.A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot e határidőkön belül írásban kell a munkáltatóval közölni. Az Mt. 29. §-ának (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén általános szabály szerint az Mt. 82–84. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ezért a munkavállaló a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit kérheti a munkáltatótól: többek között az ezzel összefüggésben felmerült kárát, és ha erre jogosult lett volna, a végkielégítés összegét [Mt. 82. § (3) bek. a) pont], vagy kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 83. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5082
[…] megegyezést [Mt. 28. § (1) bek.]. A megállapodást, így a közös megegyezést is, megtámadhatja az, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.]. Ha a munkáltató félrevezette a munkavállalóit a cég helyzetét illetően, és ezért döntöttek a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés mellett, nem kizárt, hogy sikeresen támadhassák meg a megállapodást, hiszen ez a tévedése egy lényeges körülményre vonatkozott. Nem támadhatja meg a közös megegyezést ugyanakkor az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. Ez adott esetben a munkavállaló megtámadásának sikerességét befolyásolhatja.A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot e határidőkön belül írásban kell a munkáltatóval közölni. Az Mt. 29. §-ának (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén általános szabály szerint az Mt. 82–84. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ezért a munkavállaló a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit kérheti a munkáltatótól: többek között az ezzel összefüggésben felmerült kárát, és ha erre jogosult lett volna, a végkielégítés összegét [Mt. 82. § (3) bek. a) pont], vagy kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 83. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
