Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. május 14-én (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4967

[…] következik, hogy amennyiben a munkaügyi per nem vagyonjogi per, kizárt az illetékesség felek általi kikötése. Ezen túlmenően ugyanerre az eredményre lehet jutni, ha a Pp. munkaügyi perekre irány­adó különös illetékességi szabályait ún. kizárólagos illetékességi szabályokként fogjuk fel. A Pp. 7. §-a (1) bekezdésének 18. pontja szerint a vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. Eszerint azonban nem kizárt az olyan értelmezés, melynek értelmében valamennyi per vagyonjoginak tekinthető, kivéve, ha az nem személyiségi jogi vagy személyállapoti per. Ha ez a feltevés igaz, akkor a munkaügyi perek jelentős része is idetartozhat, melyet megerősít a Debreceni Ítélőtábla egyik határozata is (Debreceni Ítélőtábla Pkk.I.20.376/2018/2. határozat). Ennélfogva nem kizárt a kizárólagos illetékesség kikötése sem. A munkaszerződésben általános szabály szerint a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 43. § (1) bek.]. Ha elfogadjuk, hogy a Pp. – munkaügyi perekre nézve vagylagos illetékességi szabályokat kimondó – 513. §-a munkaviszonyra vonatkozó szabály, a Pp. 27. §-a pedig olyan jogszabály, mely ettől eltérést biztosít a felek számára, elviekben nem kizárt az azoktól való, akár a munkavállaló hátrányára történő eltérés sem (hiszen a Pp. 27. § kifejezetten a felek eltérő megállapodását is lehetővé teszi). Ezzel szemben a szakirodalomban van számos olyan értelmezés is, amely szerint a munkaügyi per fogalmilag nem tartozhat a vagyonjogi perek közé, ezért kizárólagos illetékesség sem köthető ki. Olyan álláspont is ismert, mely szerint a vagylagos illetékességi szabályoktól nem lehetséges az eltérés, mert az a munkavállaló hátrányára szól. Ezzel összefüggésben indokolt idézni a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának (2018. június […]