Munkavégzés helye, a bér pénzneme és az adózás
Kérdés
Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. december 20-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4588
[…] helyzetet takar, ugyanis a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-svéd egyezmény értelmében a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban – azaz Svédországban – illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik szerződő államban (azaz Magyarországon) végzik. Amennyiben a munkát ott (azaz a másik szerződő államban: Magyarországon) végzik, az ezért kapott térítés ebben a másik államban (Magyarországon) adóztatható [55/1982. MT rendelet 15. Cikk]. Az egyezmény értelmében az "egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy" kifejezés olyan személyt jelöl, aki ennek az államnak a jogszabályai szerint, ott lakóhelye, állandó tartózkodási helye alapján adóköteles [55/1982. MT rendelet 4. Cikk]. Összességében ebből – álláspontunk szerint – az következik, hogy a Svédországban élő munkavállaló, mivel a munkát ténylegesen Svédországban végzi, csak Svédországban adóztatható az ezért a munkáért kapott munkabér után.Az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot az Szja-tv. 6. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. Az Szja-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja például rögzíti, hogy a külföldi pénznemről történő átszámításhoz kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ez az Szja-tv. szerinti átváltás azonban csak akkor lenne releváns, ha Önöknek mint munkáltatónak a személyi jövedelemadó levonására és befizetésére irányuló kötelezettsége fennállna, ám miután ez nem áll fenn, az átszámításra – meglátásunk szerint – nincs szükség.Ha az alapbérét a munkavállalónak euróban határozzák meg, az esedékes munkabérét is euróban kell kifizetniük. Ha az euróban történő kifizetés euróalapú fizetési számláról történik, eleve nincs szükség konverzióra. Ha viszont forintalapú számláról utalnak, Önöknek az esedékes összeget akkor is euróban kell kifizetniük. Arra, hogy az eurónak megfelelő összegű forintot milyen árfolyammal váltja a pénzintézet, a pénzintézettel kötött szerződésük alapján a pénzintézeti belső szabályozása lesz irányadó. Minden bizonnyal az aktuális átváltási árfolyam lesz ennél a kiindulópont.A külföldi illetőség igazolására az Szja-tv. 7. mellékletének 6. pontja szerint a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (az ún. illetőségigazolás). Az illetőséget […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. december 20-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4588
[…] helyzetet takar, ugyanis a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-svéd egyezmény értelmében a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban – azaz Svédországban – illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik szerződő államban (azaz Magyarországon) végzik. Amennyiben a munkát ott (azaz a másik szerződő államban: Magyarországon) végzik, az ezért kapott térítés ebben a másik államban (Magyarországon) adóztatható [55/1982. MT rendelet 15. Cikk]. Az egyezmény értelmében az "egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy" kifejezés olyan személyt jelöl, aki ennek az államnak a jogszabályai szerint, ott lakóhelye, állandó tartózkodási helye alapján adóköteles [55/1982. MT rendelet 4. Cikk]. Összességében ebből – álláspontunk szerint – az következik, hogy a Svédországban élő munkavállaló, mivel a munkát ténylegesen Svédországban végzi, csak Svédországban adóztatható az ezért a munkáért kapott munkabér után.Az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot az Szja-tv. 6. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. Az Szja-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja például rögzíti, hogy a külföldi pénznemről történő átszámításhoz kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ez az Szja-tv. szerinti átváltás azonban csak akkor lenne releváns, ha Önöknek mint munkáltatónak a személyi jövedelemadó levonására és befizetésére irányuló kötelezettsége fennállna, ám miután ez nem áll fenn, az átszámításra – meglátásunk szerint – nincs szükség.Ha az alapbérét a munkavállalónak euróban határozzák meg, az esedékes munkabérét is euróban kell kifizetniük. Ha az euróban történő kifizetés euróalapú fizetési számláról történik, eleve nincs szükség konverzióra. Ha viszont forintalapú számláról utalnak, Önöknek az esedékes összeget akkor is euróban kell kifizetniük. Arra, hogy az eurónak megfelelő összegű forintot milyen árfolyammal váltja a pénzintézet, a pénzintézettel kötött szerződésük alapján a pénzintézeti belső szabályozása lesz irányadó. Minden bizonnyal az aktuális átváltási árfolyam lesz ennél a kiindulópont.A külföldi illetőség igazolására az Szja-tv. 7. mellékletének 6. pontja szerint a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (az ún. illetőségigazolás). Az illetőséget […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
