Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. október 12-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4264

[…] az e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. Szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal 4-12 egybefüggő hétre (az egybefüggő szakmai gyakorlatra).E rendelkezésekből kitűnik, hogy a jogalkotó a duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás keretfeltételeinek meghatározására a szakképzési munkaszerződés jogintézményét szánta, elsődlegesen amiatt, mert a szakmai oktatás során az oktatással szorosan összefonódó munkavégzésre kerül sor, amelyért a tanulót ellenértéknek kell megilletnie. A szakképzési munkaszerződés biztosítja továbbá, hogy a felek egymás iránti részkötelezettségei pontosan rendezhetők legyenek. A törvény nem tartalmaz a fentiektől eltérő vagy kivételes szabályt, ami azt jelenti, hogy a szakmai oktatásra – ha arra duális képzőhelyen kerül sor – szakképzési munkaszerződés kötése kötelező. Ebből következően abban az esetben, ha a duális képzőhelynek nincs forrása arra, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kifizetési kötelezettségeit finanszírozza, nem vállalhatja a tanulók foglalkoztatását és oktatását.Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni az Szkt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a Pp. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt minden gazdálkodó szervezet, így köztük minden gazdasági társaság, a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, alapítvány is. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül – a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül – az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedély alapján jogosult jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek, illetve egyéni egészségügyi vállalkozók összessége. E rendelkezés alapján első megközelítésben az egészségügyi szolgáltatók is kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni.Az Szkt. 105. §-a (2) bekezdésének 10. pontja alapján ugyanakkor nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. Ha a kérdésben szereplő egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézmény az előzőekben leírt feltételeknek megfelel, az intézményt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben.Az előző rendelkezéstől függetlenül az Szkt. 105. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociálisadó-fizetési kötelezettség nem terheli. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében pedig nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége – kizárólag e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti […]