Szabálytalan hibaelhárítás és a munkaadói kárfelelősség
Kérdés
A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. április 20-án (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4122
[…] legfeljebb a második jöhetne szóba, azonban, mivel a sarokcsiszoló a kérdés alapján eleve nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, ezért a károsulti kizárólagos magatartás nem állapítható meg. A munkáltató tehát felelős a bekövetkezett kárért.Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor a kármegosztás alapja csak a munkavállaló vétkes magatartása lehet, azonban nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a kérdésben írtak szerint huzamosabb ideje fennálló, szabálytalan munkavégzést eltűrő gyakorlat [BH2003. 170.]. Emiatt nem eshet a munkavállaló terhére az sem, ha egy előre nem látható váratlan helyzetben a lehetséges magatartások közül nem a legelőnyösebbet választja. Az adott esetben például, ha a munkavállaló fogantyú nélküli, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. április 20-án (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4122
[…] legfeljebb a második jöhetne szóba, azonban, mivel a sarokcsiszoló a kérdés alapján eleve nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, ezért a károsulti kizárólagos magatartás nem állapítható meg. A munkáltató tehát felelős a bekövetkezett kárért.Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor a kármegosztás alapja csak a munkavállaló vétkes magatartása lehet, azonban nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a kérdésben írtak szerint huzamosabb ideje fennálló, szabálytalan munkavégzést eltűrő gyakorlat [BH2003. 170.]. Emiatt nem eshet a munkavállaló terhére az sem, ha egy előre nem látható váratlan helyzetben a lehetséges magatartások közül nem a legelőnyösebbet választja. Az adott esetben például, ha a munkavállaló fogantyú nélküli, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
