Szociális gondozói díj
Kérdés
Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. május 12-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3879
[…] tevékenységekre milyen jogviszony létesíthető, munkajogi szempontból nem az adózási szabály, hanem a tevékenység folytatására vonatkozó munkajogi, jogállási szabályok alapján kell megítélni. Abból kell kiindulni, hogy a tevékenység folytatásának módja, feltételei milyen jogviszonynak felelnek meg. Ha munkaidőben, rendszeresen, az adott tevékenységet folytató szerv széles körű utasítási joga alapján (alá-fölé rendeltségben), foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség mellett, rendszeresen fizetett javadalmazásért történik a tevékenység ellátása, akkor az munkaviszonynak minősül. Ha eseti jellegű, a munkát végző személy széles körű önállóságával, pusztán a teljesítés megtörténtét és nem az annak megvalósítása egyes körülményeit is külön-külön honoráló egységes díjazásért történik a feladat ellátása, akkor megbízási jogviszonyról lehet szó. Ha pedig a feladatot ingyenesen látják el, közérdekű önkéntes tevékenység szabályai szerint történhet annak megvalósítása. (E tekintetben javasolható a már hatályban nem lévő, de az elhatároláshoz jelenleg is irányadó szempontokat megfogalmazó 7001/2005. [MK 170.] FMM-PM együttes irányelv áttekintése.)Az állami adóhatóságnak joga van a fennálló jogviszonyt annak ismertetőjegyei alapján minősíteni (pl. megbízási szerződést munkaviszonynak tekinteni, és ennek adózási következményeit alkalmazni). […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. május 12-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3879
[…] tevékenységekre milyen jogviszony létesíthető, munkajogi szempontból nem az adózási szabály, hanem a tevékenység folytatására vonatkozó munkajogi, jogállási szabályok alapján kell megítélni. Abból kell kiindulni, hogy a tevékenység folytatásának módja, feltételei milyen jogviszonynak felelnek meg. Ha munkaidőben, rendszeresen, az adott tevékenységet folytató szerv széles körű utasítási joga alapján (alá-fölé rendeltségben), foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség mellett, rendszeresen fizetett javadalmazásért történik a tevékenység ellátása, akkor az munkaviszonynak minősül. Ha eseti jellegű, a munkát végző személy széles körű önállóságával, pusztán a teljesítés megtörténtét és nem az annak megvalósítása egyes körülményeit is külön-külön honoráló egységes díjazásért történik a feladat ellátása, akkor megbízási jogviszonyról lehet szó. Ha pedig a feladatot ingyenesen látják el, közérdekű önkéntes tevékenység szabályai szerint történhet annak megvalósítása. (E tekintetben javasolható a már hatályban nem lévő, de az elhatároláshoz jelenleg is irányadó szempontokat megfogalmazó 7001/2005. [MK 170.] FMM-PM együttes irányelv áttekintése.)Az állami adóhatóságnak joga van a fennálló jogviszonyt annak ismertetőjegyei alapján minősíteni (pl. megbízási szerződést munkaviszonynak tekinteni, és ennek adózási következményeit alkalmazni). […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
